Mi van nyáj? Bégettek? egy ütemre lépkedtek?Tovább olvasom…
Letisztított sintér-tekintet - már annyi sem kell -, hogy az egyszerű átlag mások szemében egyreTovább olvasom…
Többre – meglehet –, már nem maradhatott méltó, nemes Időm. Most csakis az együgyű, önostorozó várakozás,Tovább olvasom…
Mozdulatlan, már-már totálisan közönyös, ürességtől teljesen idegbeteg lúzer; befelé egyre inkább vakondok-jártTovább olvasom…
Már csak a holnapi napokat kell elkerülten átvészelni. Bajok gond-gyökérzete, akár a szorgoskodó vakondok össze-vissza elrágcsálja mind a sikeresség,Tovább olvasom…
Horda esetleg, csorda. Tömegben nem félünk. Erőnket számunk adja, fitogtatjuk is…Tovább olvasom…
Az emberre egyre szűkebb kabátként feszül rá az érvényesülési vágy; az exhibicionista, felszínes mozgolódás,Tovább olvasom…
Nem lehet méltán elégedett s boldog a Kor, mely már nem értheti a kedves önzetlenséget, kortárs költőket inkább szándékosan titkos elefántcsonttornyokba száműzi,Tovább olvasom…