Mikor verseimet írom, megszűnik a világ, mintha angyal szárnya suhintana le rám.Tovább olvasom…
A kreativitás számomra csendes nyílás a fény felé. Amikor fellazul bennem a szorítás, egyszer csak megérkezik valami szelíd ragyogás.Tovább olvasom…
Magasan az égbolton egy kék daru – háta mögött a kelő nap ragyog – betonpanelt emel csikorogva; íme, milyen nagy költő vagyok.Tovább olvasom…
fehér üres lap akadozó szótagok – ihletrekedésTovább olvasom…
A zene nélkül nincs ihletem, Nekem ez kell a versíráshoz. A hangulatomat feldobja, A létembe pedig irányt hoz.Tovább olvasom…
Nálam az ihlet hajnalban jön. Csak úgy egyszerűen, magától. Van, hogy arra ébredek, Kész verssorok vannak a fejemben.Tovább olvasom…
A rím bimbózik, mint a virág, Némán olvasgatja ezt a világ. Mint a magból kibújó csirát, Vagy a pap szájából az imát.Tovább olvasom…