Ezen az oldalon elemezheted
Mihály Edit „Téli álom”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Fagyos a nap mindenáron,
2
fehér csend ücsörög a tájon.
3
Fordul a föld a napsugáron,
4
káprázik a szem az olvadáson.
1
Nem kérdez a hideg semmit,
2
dunyha alatt még kicsit alszik.
3
Fagyos álmában rügyeit kinyitja,
4
zöld ágaira masnit borítva.
1
S mikor felébred a világ,
2
szárnyait bontogatja a piciny virág.
3
Gyenge szirmain könnycseppek,
4
nem sírnak, csak fürdenek.
1
Szél táncol a fagyos ágon,
2
téli jázmin – susog a szádon.
3
Aranyló virágon fény pihen,
4
tavaszi álom olvad a felszínen.
1
Illat szökik a havas fákon,
2
elkésett bogár nyugszik az ágon.
3
Kezembe veszem pici lelkedet,
4
még néhány hét, és itt a kikelet.