Ezen az oldalon elemezheted
Rencsy Diamond „A lélek forrása”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
A jóság a lélek mélyéből fakad,
2
mint a föld alsó rétegeiből feltörő tiszta vizű forrás,
3
Mely folyamatosan lemossa a felszínről a mocskot,
4
Mit az idő és a rosszindulat hordana rá csendben, alattomosan.
1
Szemed tükrében megcsillan a szeretet jelképe,
2
Lelkednek tavában sok tiszta érzésnek a csillagképe.
3
Úgy kellene élnie az emberiségnek, hogy –
4
a jóság és szeretet legyen a jövő eszményképe.
1
„Jótett helyébe jót várj” igazzá vált sorok,
2
Isten igéjét hirdetik a jövőben megálmodott korok.
3
Ott, ahol minden cselekedet visszhangra talál,
4
mint hegyek közt kiáltás, mely vigaszra vár.
1
A bűn lajstromán sok a szennyezett lélek,
2
A másikat bántani könnyen megtett vétek.
3
Nincs bűntudat, a lelkiismeret árnyékban marad,
4
a csend hallgatag, hol az igaz szó elmaradt.
1
Elhomályosult tükrök torz képet mutatnak,
2
s az igazság útjáról sokan letérni tudnak.
3
De mélyen még ott izzik egy parányi fény,
4
mit nem olt ki teljesen sem idő, sem szenvedély.
1
A tettek mezején nézd a sok virágot,
2
Csodásan színesítik meg számodra a világot.
3
A jó nem készen kapott, nem könnyű ajándék,
4
hanem minden döntésben megszülető szándék.