Ezen az oldalon elemezheted
Szabó László István „Májusi szerelem”
c. versének szerkezetét — az elemző megmutatja a sorok szótagszámát és a rímsémákat.
Vissza a vershez
1
Szenvedélyes szerelmes május,
2
A tébolyult őrült ravasz mágus.
3
De mára csak egy szép emlék,
4
Amire még egyszer befizetnék!
1
Persze ez már olyan régen volt,
2
Akkor azúrkék volt az égbolt.
3
És összebújtak lágyan a felhők,
4
Talán még Istennek is tetszők.
1
Csillogtak búzavirágkék szemei,
2
Lágyan simogattak finom kezei.
3
Ringatóztak a gömbölyű keblei,
4
Szívem szerelmet azóta nem leli.
1
Mint angyal tündökölt a fényben,
2
Gyönyörködtem a kék szemében.
3
Tűzpiros ajka sejtelmes és csábító,
4
Édes csókja mámorító volt, kábító.
1
Ahogy járt, hullámzó teste kéjes,
2
Mosolygó arcocskája oly kényes.
3
Olyan titokzatos volt és rejtélyes,
4
Csinos formás szép csípője széles.
1
Orgonavirág volt aprócska kezébe,
2
A barna haja lágyan szállt a szélbe.
3
Ott álltam az utcán bambán nézve,
4
Mint egy gyámoltalan kisfiú félve.
1
Szép ruhája könnyű volt és lenge,
2
Ringatózott benne két szép zsemle.
3
Nagyon szép volt látszatra szemre,
4
Határozott volt, magabiztos, nyegle.
1
Picinyke cipellőben suhant az úton,
2
Felső gombjai is kinyíltak a blúzon.
3
Milyen kegyetlen hozzám ez a világ,
4
Pedig nekem nyílt ki ez a szép virág.