Az első hó
Soósné Balassa Eszter
Forrás: Múzsák Könyvtára
Egész éjjel esett a hó. Puha, fehér hótakaró borult a tájra. Két apró gyermek öltözködött, hogy kimehessen az udvarra. Lábukon hótaposó, rajtuk jó meleg overál. Arcukat az ég felé tartva nézték a szálló hópihéket. Aprócska kezeikben csillogott a friss hó.
– Ébike, fussunk a hóban! – hívta Édua testvérét.
Aprócska lábnyomaik mutatták, merre futnak.
– Écuka, építsünk hóembert? – kérdezte Ében.
Apa és anya is csatlakozott. Gurították a hógolyót, egyre csak nőtt. Kész lett a hóember teste, majd a feje. Rákerült a répaorr, a seprű, a kalap.
– Hógolyózzunk? – szólt oda anya.
– Igeeeen! – felelték.
Apa hógolyót gyártott, a két pici dobálta. Élvezték a friss hó érintését.
– Lassan indulni kell befelé – szólt apa.
A gyerekek vidáman futottak befelé. Még hátranéztek, és odakiáltották:
– Szia, Olaf, holnap jövünk!
– Ébike, fussunk a hóban! – hívta Édua testvérét.
Aprócska lábnyomaik mutatták, merre futnak.
– Écuka, építsünk hóembert? – kérdezte Ében.
Apa és anya is csatlakozott. Gurították a hógolyót, egyre csak nőtt. Kész lett a hóember teste, majd a feje. Rákerült a répaorr, a seprű, a kalap.
– Hógolyózzunk? – szólt oda anya.
– Igeeeen! – felelték.
Apa hógolyót gyártott, a két pici dobálta. Élvezték a friss hó érintését.
– Lassan indulni kell befelé – szólt apa.
A gyerekek vidáman futottak befelé. Még hátranéztek, és odakiáltották:
– Szia, Olaf, holnap jövünk!
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a novellához!