Írta:
Takács Mária
📅 2026. 03. 18. 18:15
Mesés próza
❤️ 1
👁️ 15
Csodálkozó kék szemekkel tekintett a világba. Az ő kis világába. Minden érdekelte, ami körülötte élt és zajlott. A bogarak, a lepkék, a virágok, az állatok és persze, a kicsi társai. Úgy ötven kisgyerek. Szőkék, barnák, feketék, és volt köztük egy kis vöröshajú is. Őt Petinek hívták. Mindenki mosolygott, amikor ránézett. Fehér bőrén csak úgy virítottak a vörös szeplők. Mégsem csúfolta senki. Ő volt Zsuzska legjobb barátja. Naphosszat játszottak együtt a homokban, a játszószobában. Csak az éjszakákat töltötték külön, mert a kisfiúknak és kislányoknak külön szobájuk volt. De másnap, a reggelinél mindig boldogan ölelték meg egymást.
Zsuzska szőke hajfürtjein a reggeli napsugár aranylóan csillogott. Kék szeméből a kíváncsiság sohasem tűnt el, mindig érdeklődéssel nézett a külvilágra…
Tovább olvasom…