„kaland” – novellák címszó szerint

Írta: Fehérvári Johanna 📅 2026. 04. 09. 17:15 Sci-fi ❤️ 1 👁️ 24

Odabent kissé hűvös volt, ezért Kelly beindította a beépített fűtést. A meleg levegő lomhán áradt szét a kabinban.
– Van egy kis gondunk a tervvel... – szólalt meg komoly arccal Jack.
– Mégis mi a baj? – kérdezte Kelly.
– Hogyan jutunk el a kutatóintézethez? Gyalog nem mehetünk! – válaszolta Jack.
– Megfogtál... – motyogta Kelly.
– Nekem van egy ötletem! – jegyezte meg Bart.
– Milyen ötlet? – érdeklődött Jack.
– Az egyik kabin mellett láttam pár használhatónak tűnő alkatrészt. Porrtman őrnagy három éve megtanított minket a járművek összerakására! – magyarázta lelkesen Bart.
– Oké, de mivel helyettesítjük a motort?
– A villámlidérccel. – felelte Bart.
Jack némán bólintott. Bart elvezette őket egy elég rossz állapotban lévő kabinhoz, aminek az egyik falához néhány doboz volt…

Írta: Fehérvári Johanna 📅 2026. 04. 12. 15:43 Sci-fi ❤️ 1 👁️ 20

Bart-ék járgánya lassan egy új tájra ért. Itt már néha felbukkant egy-egy kiszáradt bokor, a földön kisebb homokbuckák éktelenkedtek, és a távolban egy sziklába vésve az alábbi felirat volt látható:

Rémpuszta

Bart kissé értetlen arccal figyelte a feliratot. Jack hangosan csámcsogva rágcsált egy almát, rá sem nézve a sziklára. Kelly minden homokbucka láttán rosszul lett. Nem igazán bírta a hatalmas ugrásokat, amit a járgány a homokbuckák eltiprásakor produkált.
– Bart, nem tudnánk egy kicsit óvatosabban menni? – érdeklődött Kelly.
– Ennél lassabban nem megy, ez a minimumsebesség! – felelte Bart.
– Hé Kelly, egyél egy kis almát! Észre se fogod venni, hogy zötykölődünk. – jegyezte meg Jack.
– Köszi, de inkább kihagyom. Nem azért jöttem, hogy félúton megfulladjak. – jelentette ki…

Írta: Tasi83 📅 2026. 04. 22. 07:40 Élet ❤️ 1 👁️ 4

Egyik napon megmagyarázhatatlan kisebb hontalansági katasztrófa következett be Zemeknics nagyapáéknál. A legkisebb és egyben egyetlen, mindenkinek a „szeme fénye” unoka saját maga elhatározásából kinyilvánította a szűkebben vett családtagok előtt, hogy: Ő most már teljes körű polgára az adott társadalmi berendezkedésnek, és mint ilyen, világgá szándékozik menni, hogy ezáltal is jobban erősíthesse függetlenség utáni vágyát, és azt a bizonyos szabadság érzését, ami talán mindannyiunkból egy hangyányit hiányzik, és szükséges lenne, hogy helyünket megtaláljuk a valóban nagyobb világban.

Így a kis Zemeknics Péter – aki éppen akkor múlhatott olyan ötéves, tömzsi és pufók kezecskéivel szinte bármit sikeresen megfogott, és meg is ragadott, de úgy, hogy aztán el sem eresztette –, és aki…