„pillangó” – novellák címszó szerint

← Vissza a novellacímszavakhoz

Találatok: 5

Írta: Buglyó Juliánna 📅 2026. 03. 29. 15:45 Egyéb ❤️ 1 👁️ 8

Egy lepke két fűszál között nyújtózkodott, amikor fura illat somfordált el csápjai előtt. Teljesen ismeretlen volt számára. Úgy döntött, kinyomozza, honnan származhat. Kereste a csábos hivalkodó virágokat maga körül, de hiába. Egyik sem árasztotta ezt az aromát. Így segítséget kért a többi pillangótól.
– Barátaim! Ma rendkívüli ájerre ébredtem, kérlek benneteket, hogy találjuk meg, honnan származik!
Tovább kutattak, míg egy fűben gyakorlatozó katona arcába botlott meg egyik társa.
– Gyertek! Talán itt lesz az!
– Igen! Ez az! – kiáltotta cimboráinak, akik az ember köré gyülekeztek.
A legtájékozottabb közölte, a férfiak arcszesze árasztja a szokatlan szagot. Nem érdemes utána szálldogálni. Nem tartalmaz számukra semmi értékeset.
Tovább olvasom…

Írta: Aurora Amelia Joplin 📅 2026. 02. 27. 00:39 Spirituális ❤️ 2 👁️ 15

Élt egy gyönyörű pillangó egy sötét pincében. Hatalmas terhet cipelt nap mint nap. Nem tudott tőle megszabadulni, a kötél rá volt tekeredve. A Napot soha nem látta a kis pillangó. Csak a sötétséget ismerte. Nem ismerte a szépet, a jót, a Napot és a virágokat, az illatokat sem.
A pillangó minden nap cipelni kényszerült a hatalmas követ, ami súlyos teher volt a kicsi testén. A sötét pincében, ahol élt, csak a csend és a nyomorúság vette körül. Minden mozdulattal úgy érezte, hogy a kő még nehezebb, és a szíve egyre inkább elnehezedik.
„Miért nem tudok szabad lenni?” – kérdezte magától.

Egy nap betévedt a pincébe egy kisegér. A pillangó megszólította:
– Hát te ki vagy?
– Lucy vagyok, a kisegér! Téged hogy hívnak? – kérdezett vissza az egér.
– Nekem nincs nevem. – válaszolta a…
Tovább olvasom…

Írta: Papp-Erdei Barbara(Barbara Liney Woods) 📅 2025. 12. 01. 06:31 Szerelmes ❤️ 1 👁️ 19

Régen az idők kezdetén a rókák különleges helyet foglaltak el a bolygón. Már-már istenként tisztelték és imádták őket. Az egyik róka ezt kihasználva gőgös lett, elfelejtette a világ egyensúlyának rendjét. Gaia, a Föld ősanyja ezt megelégelte és a róka párját pillangóvá változtatta, hogy megtanulja mi az alázat és türelem. A gyönyörű pillangó a legkisebb rezdülésre is tovaszállt, ahogy párja próbált hozzá közelebb kerülni. A rókának hosszú napokba, hetekbe telt, hogy eredményre jusson. Cselhez folyamodott, és a mező összes virágát összegyűjtötte, amely szép és illatos volt. A pillangó lassan a virágokra telepedett, megszokva a rókafi közelségét. Kapcsolatuk akkor teljesedett ki, amikor a pillangó a róka orrára repült. Gaia látva a róka erőfeszítéseit és megtett hosszú útját…
Tovább olvasom…

Írta: Kendi 📅 2025. 11. 23. 10:54 Lírikus ❤️ 1 👁️ 26

A róka úgy emelte az orrát az ég felé, mintha egy titkos imát mondana el, olyat, amit csak az erdő ért meg. A hajnal fénye még alig derengett, a levegőben pedig ott vibrált a télből ébredő természet visszafojtott lélegzete. A fűszálak közt harmat csillogott, s a világ egy pillanatra olyan volt, mintha megállt volna.

És akkor megérkezett a pillangó.

Törékeny szárnyain a fény úgy táncolt, mint egy rég feledett dallam. Óvatosan ereszkedett le, mintha pontosan tudná, hova kell érkeznie: a róka puha orra hegyére, egy olyan helyre, ahol az álom és a valóság találkozik.

A róka nem mozdult, mintha tudta volna, hogy az ilyen pillanatok nem sokáig maradnak velünk. Csak figyelte a kicsiny lényt, aki békét hozott az ébredő erdő zajába. Talán nem is értette, miért olyan fontos ez. Talán csak…
Tovább olvasom…

Írta: Márkus Katalin/Kata/ 📅 2025. 11. 10. 23:56 Szomorú ❤️ 1 👁️ 40

Ádám tanulás után szobája ablakánál állva nézelődött. A kertből tavaszi zsongás hangjai szálltak a levegőben. Madarak énekeltek, méhecskék zümmögtek, tarka pillangók vidáman repkedtek. A sok színes pillangó közt volt egy hófehér, amely minden délután az ablak párkányán pihent. Ádám szívében felcsillant a remény. Talán meghalt szülei küldik a hófehér pillangót. Esze tudta, hogy ez lehetetlen, de mégis nagyon akarta hinni. Egy nap óvatos mozdulattal kezét nyújtotta felé. Sokáig várt türelmesen, amikor megtörtént a csoda. A fehér pillangó karjára szállt, és egy jó ideig rajta pihent. A kisfiú szeretettel nézte és hatalmas könnycseppek gördültek le az arcán. Első öröme volt a szeretet nélküli intézetben.
Tovább olvasom…