Írta:
Krivák-Móricz Ilona
📅 2026. 01. 26. 19:35
Romantikus
❤️ 1
👁️ 17
Csend volt… csend, mélységes mély csend.
Igazándiból ez még nem volt annyira rossz, mint a sötétség. Komor, lehangoló és áthatolhatatlan.
Valahol ennek az állapotnak a közepén létezett Lelkecske. Nem is tudta, mióta van ez így.
Egyedül volt, magányos volt és félt. Reménykedett, reménykedett, hogy egyszer, valamikor megváltozik valami. Bármi, csak ez ne legyen.
Nem tudta mérni az időt, mely eltelt, s már soha többet nem jön vissza.
Egyszer csak valahol jó messze valami halványodott. Enyhe fény szűrődött át a semmiből.
Aztán még messzebbről jött egy rezdülés. Ezt azonnal érzékelte. Furcsa érzés volt, ilyet még nem tapasztalt.
Aztán még egy rezdülés és egy gyenge hangocska valahonnan.
Van ott valaki? kérdezte Lelkecske.
Én vagyok – jött a távolból a válasz. Lélek…
Tovább olvasom…