A karácsonyi novellák világában minden történet egy apró karácsonyi csoda: egy pillanat, amikor a szeretet ünnepe közelebb hozza egymáshoz az embereket. Ezen az oldalon olyan karácsonyi történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek a meghitt ünnepi hangulatot, a családi összetartozást, az ajándékozás örömét, a magányos karácsonyok csendjét és a hit erejét mutatják meg. Ezek az írások segítenek újra átélni mindazt, amit a karácsony szelleme jelent: fényt vinni a hétköznapokba, észrevenni a csodát a legapróbb gesztusokban is.
Itt találod a szívmelengető ünnepi novellákat, a megható karácsonyi történeteket, a családi karácsonyokról szóló írásokat, a téli esték csendjét megidéző, elgondolkodtató sztorikat és azokat is, amelyek a karácsony árnyoldalát – a hiányt, a veszteséget, az újrakezdést – hozzák közel az olvasóhoz. Ha ünnepi hangulatra, léleksimogató karácsonyi novellákra vagy egy kis belső elcsendesedésre vágysz, jó helyen jársz.
A Múzsák Könyvtára szerzői folyamatosan új karácsonyi novellákkal töltik meg ezt a kategóriát, hogy minden olvasó ráleljen arra a karácsonyi történetre, amelyben saját emlékei, vágyai és ünnepi élményei visszhangoznak. Helyezkedj kényelembe egy bögre forró ital mellett, és engedd, hogy egy karácsonyi novella ma is megérintse a szíved.
Itt találod a szívmelengető ünnepi novellákat, a megható karácsonyi történeteket, a családi karácsonyokról szóló írásokat, a téli esték csendjét megidéző, elgondolkodtató sztorikat és azokat is, amelyek a karácsony árnyoldalát – a hiányt, a veszteséget, az újrakezdést – hozzák közel az olvasóhoz. Ha ünnepi hangulatra, léleksimogató karácsonyi novellákra vagy egy kis belső elcsendesedésre vágysz, jó helyen jársz.
A Múzsák Könyvtára szerzői folyamatosan új karácsonyi novellákkal töltik meg ezt a kategóriát, hogy minden olvasó ráleljen arra a karácsonyi történetre, amelyben saját emlékei, vágyai és ünnepi élményei visszhangoznak. Helyezkedj kényelembe egy bögre forró ital mellett, és engedd, hogy egy karácsonyi novella ma is megérintse a szíved.
A kislány a zsebében egy apró csengőt szorongatott. Ujjai újra és újra körbefogták, nem babonából, inkább megszokásból, ahogy az ember olyasmit érint meg újra meg újra, amihez már csak emlékek kötődnek. Csak ezután nézett körül az utcán. A levegő hideg volt, de nem csípős, inkább karácsonyi hideg. Karácsony napja volt. A város beljebb ünnepelt. Ablakok mögött fények ragyogtak, edények csörrentek, ajtók nyíltak és záródtak. Itt kint az utcán, a házak falánál egy kislány állt, elveszetten. Évikének hívták. Kilenc év körüli lehetett. A kabátja kicsit nagy volt rá, a cipője kopott. Nem sírt. A sírást már régen elhagyta. Inkább figyelt. Aki sokáig van egyedül, az megtanul figyelni. A túloldalon, egy kirakat előtt egy férfi állt. A kezében gondosan becsomagolt dobozt tartott, piros szalaggal…Tovább olvasom…
A negyedik adventi vasárnap reggele csendesen szökött be a lakásba. Magda ezúttal nem küzdött a felkeléssel, és nem kereste ösztönösen a telefonját sem. Valahogy már nem volt jelentősége annak, hogy mi történik odakint. A világ ugyanazzal a zajjal, sürgetéssel, villódzással zajlott tovább, de Magda belül más lett.
Az asztalon ott sorakozott már három gyertya megfeketedett kanóccal, körülöttük apró viasztavak, mint megélt napok lenyomatai. A negyedik gyertya még érintetlen volt. Fehér, tiszta, csöndes. Magda gyufát vett elő, és ahogy fellobbant a láng, valami meleg végig folyt a szívén.
A lakás nem volt teljesen néma. Az utcán autók zümmögtek, a szomszédból halk zene szűrődött át, a radiátor pedig időnként finoman koppant egyet.
És Magdát most először nem zavarta egyik…
Tovább olvasom…
A karácsonyi vásáron nagy volt a tömeg, pedig már nagyon közel volt a Szenteste. Úgy tűnt, mintha mindenki az utolsó pillanatra hagyta volna az ajándékok vásárlását. Éva és Tamás egymást kézen fogva próbáltak az árusukhoz furakodni. Szállingózott a hó, a hangszórókból hangosan szóltak a szép karácsonyi dallamok. Éva megállt egy órásbolt előtt, nézegette a szebbnél szebb órákat. Tudta, hogy Tamásnak régi vágya egy különleges karóra. Meglátta az árát, és fájó szívvel vette tudomásul, hogy ilyen drága ajándékra nem elég a pénze. Sajgott a szíve, mert annyira szerelmes volt a fiúba, hogy szíve szerint az egész óraboltot megvette volna a kedvéért. Tamás lopva figyelte kedvese arcát, amiről egyből leolvasta gondolatait. A hangszóróból felhangzott a Piramis együttes akkori nagy slágere, az…Tovább olvasom…
Marci egy este a szokásosnál is nehezebben aludt el. Pedig minden a megszokott módon telt aznap. A szülei hangos szó nélkül nevelgették őt és testvéreit a kis malom utcai házban. Játék után elpakoltak, majd miután kezet mostak, leültek vacsorázni a konyhaasztalhoz, ami picit dülöngélt olykor, ha a lába alól kicsúszott a gondosan összehajtott papírlap. Vacsora után Marci az apukájával elpakolt, anyukája pedig fürdeni vitte a kisebbeket. Nagyon szerette ezt a pár percet, hiszen ilyenkor édesapja csak rá figyelt, volt idő egy kis beszélgetésre. A kisfiú határozott kérdéssel fordult hozzá: – Apa! A felnőttek is kapnak ajándékot a Jézuskától? – kérdezte, korához képest komoly arccal. A férfi nem válaszolt azonnal, mert tudta, hogy fontosak a szavai. – Természetesen. Mindenki, aki jó, kap…Tovább olvasom…
Istennek angyala, ülj mellém ide. Ide, erre a pamlagra. Egyedül vagyok… mint mindig. Maradj ma itt velem. S üljünk csendesen, hisz szavak nélkül is értjük mi egymást. A csend sokszor többet mond minden szónál. Lehunyom a szemeimet, s látlak, látlak, ahogy a fehér ruhád mellettem elterül. Nézel rám, s mosolyogni készülsz. Mosolyogni, hogy erőt adj, hogy fogd a kezemet, s félelmemet eltaszítsd. Bölcs szemeid megnyugtatóak. Sugaruk gyógyító. Lelkem simogatják. Erőt próbálnak adni, hogy képes legyek megint felállni. Felállni onnan, ahová megint letaszítottak. Felállni a földről, hinni megint. Karod felém nyúl, emel fel, fel, hisz önmagamtól már ez nem megy. Akarok én hinni! De erőm már fogy, s hitem sem mindig elég ahhoz a lélekben megélt feladathoz, mit megint meg kellett, hogy…Tovább olvasom…
Annak idején, amikor még lógott a tojáshéj a valagamon, alig vártam az ajándékozást, és ezzel a következő legókreálmányt, amit összeszerelés után majd szétszedek, hátha tudok majd építeni abból és a már meglévő ömlesztett legókészletből valami még fainabbat. Ez papíron jól is hangzik, gyakorlatilag viszont ez körülbelül kétszer ha sikerült. Mégis a szüleim számára volt valami varázslatos abban, ahogy az őszinte örömteli mosolytól úgy dagad tojásméretűre az arcom, mint Dezső bácsi szemgolyója a kokszitól annó. Viszont ahogy felnő az ember, egyre inkább macerássá válik ez az ajizás dolog. Van a hasznos, de van már belőle hatszáz másik kategória, mint például a zokni, amit anyámtól kaptam majdnem nyolc éven keresztül, miközben az év többi napján ezt megelőzőleg ha hússzor nem mondta el…Tovább olvasom…
Kislány korom óta számomra a Karácsonynak van egy különös varázsa. Az ünnepi fények, a családdal töltött idő, a nevetés, a boldog percek, az ajándékozás és a díszbe öltözött fa hagyománya. Számomra mégis az elmúlt három év Karácsonya a legszebb, mert a férjem maximálisan mellettem áll, támogat, szeret. A legapróbb dolgoknak is tudunk örülni. Az első közös Karácsonyunkat töltjük a saját otthonunkban, amit nagyon sok családi, baráti segítséggel, de együtt, közösen újítottunk fel és nyerte el azt a formát, ami megálmodtunk. Emellett az esküvők előtt pár héttel fogadtuk örökbe a cicánkat, akinek harmadik vagy negyedik gazdái vagyunk. Ő is két éve a családunk része. Mosolyt csal az arcomra, ahogy játszik az ablakmatricával, ahogy játszik a fenyőgömbbel. Melegség tölti el a szívem, ha…Tovább olvasom…
Gyakran eszembe jut, főleg így karácsony előtt, ez a kis történet, amit most elmesélek nektek. Régen történt az eset, kis másodikos voltam. Néhányan viszont már a „nagyénekkar” tagjai voltunk, és a Télapó-ünnepélyre készülődtünk. Hogy fellépésünk sikeres legyen, a tanító nénink (aki mellesleg az édesanyám volt) minden nap az utolsó óra első felében megengedte nekünk, hogy gyakoroljunk az énekkarral. Így volt ez azon a napon is. Befejeztük a próbát Gabika tanító nénivel, aki az énekkart vezette, és siettünk vissza az osztályba. Megrohantuk a tanító néninket, és megkérdeztük tőle, hogy ki az a Csitki. – Kicsoda? – nézett ránk értetlenül. – Hát a Csitki! – vágtuk rá kórusban. – Sosem hallottam még Csitkiről… – Pedig a dalban benne van, hogy Csitki kopog… A tanító néni elnevette…Tovább olvasom…
A karácsonyi novellák mellett érdemes felfedezni azokat az ünnepi témájú történeteket is, amelyek a csodavárás, az adventi időszak, a hit, a remény, a megbocsátás és az emberi kapcsolatok mélyebb rétegeit mutatják meg. Ha közel áll hozzád a meghitt, léleksimogató hangulatú irodalom, nézz körül más, a karácsony szelleméhez és a téli ünnepkörhöz kapcsolódó témáink között is.
Kapcsolódó témák:
Advent, Mikulás, Szilveszter, Újév, Romantikus, Érzelmes, Nosztalgikus, Önismereti
Kapcsolódó témák:
Advent, Mikulás, Szilveszter, Újév, Romantikus, Érzelmes, Nosztalgikus, Önismereti