A semmi közepén

Vasasné Koszla Beáta

Vasasné Koszla Beáta: A semmi közepén című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Internet

Kiültem a semmi közepére,
fejemet lehajtom a csend tenyerébe,
Szememet behunyom, szívemet kitárom
csak a szívem dobbanását hallgatom.

Csak hallkan, csak csendben,
ebben a szélcsendben.
Nyugodj pihenj, egy picit még kérlek,
csak még egy szusszanásnyit, hagyj még kérlek.

Lábamat lógatom a horizont mezején, talpam csiklandozza a semmi közepén.
Ki simít, ki szól, haza hív,
szívemet táncra kér.

Perdül-fordul, lebben a szoknya,
a szél ami vidám dallamot húzza,
Húzzad még rajta! Addig amíg bírja,
lelkem húrjain egy új dalt ír,
Madarak dalolnak a semmi közepén.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Béke témájú versek közül: