Csendes a táj

Odakinn szinte minden alszik,
levelek nélkül árvák a fák,
fehér paplan réteken fekszik,
a zöld rügyeket most álmodják.

Hidegtől reszkető lábnyomok,
tarkítják a ködöt szuszogó
tájat, kopogó, fagyott homok
hűvöse kavicsot roppantó.

Füstöt pipáznak a kémények
jégvirágos ablakok mögül,
vacogva megjönnek a gémek,
s a tavasznak mindenki örül.

Hozzászólások (2 darab)