Angyal

Czomba Zoltán

Nem élni szálltam e földre,
segítségként jöttem ide,
oltalmazni mindazokat,
akik nem tudják magukat.

Nem ajándék a két szárnyam,
Isten adta, hogy használjam.
Zúgó vihart keltek vele,
tengereknek lágy zenéje.

Ajándék az ember nekem,
ezt zengi az egész lényem.
Óvom őket mindörökké,
míg a világ nem lesz múlté.

Hangos vers:


Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!