Angyal
Czomba Zoltán
Nem élni szálltam e földre,
segítségként jöttem ide,
oltalmazni mindazokat,
akik nem tudják magukat.
Nem ajándék a két szárnyam,
Isten adta, hogy használjam.
Zúgó vihart keltek vele,
tengereknek lágy zenéje.
Ajándék az ember nekem,
ezt zengi az egész lényem.
Óvom őket mindörökké,
míg a világ nem lesz múlté.
segítségként jöttem ide,
oltalmazni mindazokat,
akik nem tudják magukat.
Nem ajándék a két szárnyam,
Isten adta, hogy használjam.
Zúgó vihart keltek vele,
tengereknek lágy zenéje.
Ajándék az ember nekem,
ezt zengi az egész lényem.
Óvom őket mindörökké,
míg a világ nem lesz múlté.
Hangos vers:
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!