Január
Kollár Kornélia
Állok az ablak előtt,
mesés a hegy és a felhők.
Hét ágra süt a nap,
pedig január van.
Vége van az ünnepeknek,
mire egész évben várnak az emberek.
Mesés fények, szeretet és közös étkezések,
januárban meg csak a túlélések.
Csodálhatnám a zúzmarás ágakat,
gyönyörködhetnék a téli tájban,
ehelyett csak túlélek,
és a tavasz eljövetelében reménykedek.
Olyan számomra ez a hónap,
mint a rabnak a lánca.
Ki a csend helyett már
valami másra vágyna.
Szép színek, kellemes meleg,
újrakezdés kell a lelkemnek.
Most gyönyört mégis a hidegben kell keressek,
az ablakon kilesve a nap melege enyhít ezen.
Nincsenek még rózsaszálak,
csak a jégvirágot csodáltam.
Havat hord a jeges szellő,
ünnep elmúlt, a csend eljött.
Találd meg a szépet
ebbe a januári csendbe,
mert ha ez nem megy,
tavasz akkor is csak márciusban lesz.
mesés a hegy és a felhők.
Hét ágra süt a nap,
pedig január van.
Vége van az ünnepeknek,
mire egész évben várnak az emberek.
Mesés fények, szeretet és közös étkezések,
januárban meg csak a túlélések.
Csodálhatnám a zúzmarás ágakat,
gyönyörködhetnék a téli tájban,
ehelyett csak túlélek,
és a tavasz eljövetelében reménykedek.
Olyan számomra ez a hónap,
mint a rabnak a lánca.
Ki a csend helyett már
valami másra vágyna.
Szép színek, kellemes meleg,
újrakezdés kell a lelkemnek.
Most gyönyört mégis a hidegben kell keressek,
az ablakon kilesve a nap melege enyhít ezen.
Nincsenek még rózsaszálak,
csak a jégvirágot csodáltam.
Havat hord a jeges szellő,
ünnep elmúlt, a csend eljött.
Találd meg a szépet
ebbe a januári csendbe,
mert ha ez nem megy,
tavasz akkor is csak márciusban lesz.
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!