Ébredés veled

Sarolta

Álomkép

Sarolta: Ébredés veled című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában
Nehezen ébredtem, veled álmodtam.
Visszahúzott az álomlép, aludni akartam.
Jöttél felém, hozzám hajoltál,
édesen suttogtál, betakargattál.

Éreztem magamon lágy simogatásod,
álmomban közel voltál, magadhoz karoltál.
Fény szűrődött be az ablakon, kinn az utcán felébredt az élet,
zajosan indultak a buszok, párkányomon madár lépegetett.

Még becsukott szemmel lassan megmozdultam,
hallottam még hangod félálmomban,
aztán kinyíltak álmos szemeim,
eltűntél előlem, őrizted lépteim.

Elindultam a fény felé, kicsit vártam még,
megcsodáltam a napfelkeltét,
boldogan néztem az új nap elébe,
beleálmodtalak az életembe.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!


További hasonló versek a Szerelmes témájú versek közül: