Nézem arcomat, mint egy könyv két lapja. Jobb felén múltam, bal jövőm tiszta lappal. Múltamban ezer fájó seb és szó karcolta lapjait, Mit lepergő könnyeim se tudtak tisztára mosni.Tovább olvasom…
Köszönöm, hogy megaláztatok, a sárba tiportatok! Köszönöm!Tovább olvasom…
Erőszakkal kettétörték Ezt a bájos ceruzát. Mire jó ez? Kérdezem. Mit vétett a ceruza?Tovább olvasom…
Mindannyian cipelünk bántó szavakat, sebet, könnyet, melyet befelé sirunk el. Csalódásokat, amik megsebzik a szívet, engedjük el mindazt, ami fáj, ami eléget.Tovább olvasom…
Nyeltem nyomasztó megjegyzéseket, lelkem nyögte, nyelveltem ellenük, lassan az idő megbékéltetett. Nyikorogva nyílik szám keserű,Tovább olvasom…
Azt mondja az írás szeresd ellenségedet, én ezt nem tudom. Bántani nem fogok,Tovább olvasom…
Gyűlnek a viharfelhők, Eluralkodnak, tombolnak, ijesztők... Szürkeség mindenfelé, Baljós kinézetű.Tovább olvasom…