Csendben nyílik az éj kapuja, hol a lélek szabadon szárnyal. Fény és árnyék tánca ringat, hív, szólít az álmok világa.Tovább olvasom…
Esőcseppből jégrügyek a fákon, a barmok közt készül már a jászol! Istennek Fia van születőben, hogy új reményt hozzon a jövőbe!Tovább olvasom…
Narancs fénye ég hullámok arany tánca- nap búcsúzik el ☆Tovább olvasom…
Mosolyogva jött meg az éj, fehér fogát villantotta ki. Aludni küldte a Napot, most az helyett a Hold ragyogTovább olvasom…
Hol fény születik, ott árnyék is él, nincs ember, kit csak az egyik kísér. Igazság mögött sem minden szó igaz, csönd is takarhat hazugságokat.Tovább olvasom…
Lassan, tétován mozdul az éj, mintha tudná, hogy figyelem. A város még alszik, még álmodik, de bennem már mocorog valami:Tovább olvasom…
Hócsipkét lehel az éj a fákra, Szél fuvoláz fagyos, tiszta tájba. Csillan a tél, mint ezüstszárnyú álom, Csend muzsikál a dermedt világon.Tovább olvasom…
Volt idő, mikor csendben sírt az éj, S bennem tombolt ezer régi kép. A múlt harcolt, mint jégbe zárt szavak, S a szívem mélyén fájó álmok sírtak.Tovább olvasom…