Az ihlet hozzám gyalog érkezik, utcazajon, csöndeken, félrenézett pillanatokon át.Tovább olvasom…
Még gyermeki énje itt – ott megvillan, mikor formás idomai már a felnőtti létet vetíti,Tovább olvasom…
Az én hallgatásom súlya, mint egy éhező üres gyomra, kinyújtott marokkal könyörög, semmivel zuhan a porba,Tovább olvasom…
A létezés vékony hártya, fény és árnyék között kifeszítve. Itt él az, aki érez, aki hallja a világ zaján túlTovább olvasom…