Szeretet fénye minden szívben ég, Lágyan terjed, mint a nyári szél, Önmagunkra leltünk, tiszta fényben, Boldogságban úszunk, szenvedés nincsen.Tovább olvasom…
Angyalszárny simogatja az égbolt mezejét, nézd, mily meseszép, feléd nyúl, téged hív, lásd, az ég is megnyugszik épp.Tovább olvasom…
Ordas elmúlás vagy megmentő? "Ki ránk les százezer alakban" oly rideg, fagyasztó, ijesztő bár a gyarló testnek, vagy csak az?Tovább olvasom…
Mint a hajnal fénye, Szíven át fény tör elő, Tétova lépések, Mégis minden oly erős.Tovább olvasom…
Mind fényt hordozunk, ezen a bolygón élve, Az álmaink nyomán új terek nyílnak rendre, A szívünk halkan szól, mégis dallá perdül, És átölel a lét, mikor minden út elül.Tovább olvasom…
Nem érint a kéz, mégis remeg a bőr, ahogy egymásba simul a csendem és a csended. Az idő megáll — nem kérdez, nem dönt, csak nézi, ahogy két lélek felismeri önmagát a másikban.Tovább olvasom…
Legyek lámpás az erdők mélyén halvány fénysugár a tévelygőknek reményt ontó kis pilács a rengeteg sötétségbenTovább olvasom…
Fekete-fehér az este, szürkén nyúlik el, a lámpafény hűségesen őrzi a helyet. A vasnak dőlve szívdobogva figyelem, a csendből remény nő ki vagy félelem.Tovább olvasom…