Láttam, mikor a szűz havat marék só olvasztja át. Meg sem született növénynek mérgezve az italát.Tovább olvasom…
Volt idő, amikor tükörbe nézni fájdalmasabb volt, mint elfordulni.Tovább olvasom…
Mikor a fény megérkezik, a csend még ott pihen a tájon, de már sejlik valami új — egy mozdulatnyi, tiszta álom.Tovább olvasom…
Földre szórt csillagok között botladozok, keresem a járható utat ami még tiszta,Tovább olvasom…
Nem csak virágok nyílnak ma, hanem szívek, csendben, halkan. Lépteid nyomán fény fakad, mindenben lélegzik általad.Tovább olvasom…
Ma nem keresem a helyes szót, csak hallgatom a csendet. A lélegzetem mesél, a szívem tudja az utat.Tovább olvasom…
A fény ujja a lombok között játszik, arany port szór a víz fodraira, és a vízesés fehér fátyla szelíden öleli a köveket.Tovább olvasom…
Nem az égen kezdődik. Nem ott, ahol a fény eléri az árnyékot. Hanem bennem.Tovább olvasom…