Mozdulatlan rohanásokba von előbb csupán csak az üldözőket, később már a zsigerileg üldözöttek népes táborát is;Tovább olvasom…
Összekuszált, zsibbadt lelkünk még egyre kibogozhatatlan lebeg – de vigyázat, meglehetTovább olvasom…
A mindennapok csodáit, mint gyöngyöket, gyöngéden fűzi fel az emlékezet fonalára az elmúlás tövében topogva,Tovább olvasom…
Agymosott, képzavarokkal tarkított múlt-jövőben, mikor a galád ember is önmagába visszakorcsosul,Tovább olvasom…
Jó volna látástól megbokrosodottan elvakulni, s hinni, hogy üledékes holnapok aljas, kacagó napsugarába botlik az, ki arra érdemes. Köhögtetős, dércsípte ködökönTovább olvasom…
Levente engedetlen, egyke gyerekcsemete. Reggelente kedvetlen menetelget lefele.Tovább olvasom…
A házasság egy önként vállalt életközösség, Mely egy nő és egy férfi közötti kötelék. Hűségen és kölcsönös támogatáson alapszik, Akkor is működnie kell, ha boldogok,Tovább olvasom…
Ő meg én. Nincsenek hétköznapok. Nincs is rá szó..., csak a „végtelen-boldog” vagyok. Rózsaszín, színes világ, lángoló szerelem,Tovább olvasom…