„kísértés” – versek címszó szerint

← Vissza a verscímszavakhoz

Találatok: 11

Írta: Krivák-Móricz Ilona
Feltöltve: 2025. 11. 30. 14:35
Téma: Isten
👁️ 15   ❤️ 0

Isten nélküli élet.
Az az, amit most élünk.
Élünk? Szenvedünk!

Tovább olvasom…

Írta: Kovács Attila 💠
Feltöltve: 2025. 12. 01. 14:29
Téma: Isten
👁️ 9   ❤️ 0

Pucér testünkre bűngúnyát húztunk,
az édesebb igát választva.
Kísértésekbe fulladva,
nem kényszer a szeretet.
Tovább olvasom…

Írta: Varga-Ipacs Eszter
Feltöltve: 2025. 12. 14. 23:13
Téma: Csalódás
👁️ 18   ❤️ 0

Álmodtam…
Csodás volt nagyon.
Álmodtam…
De már bánom.
Tovább olvasom…

Írta: Zsuzsanna Bandics
Feltöltve: 2025. 12. 28. 19:29
Téma: Boldogság
👁️ 15   ❤️ 0

Csokit enni jó dolog
Mindig van alkalom.
Jókedvem van akkor is
Szomorú vagyok, akkor is.
Tovább olvasom…

Írta: Rose Logan
Feltöltve: 2026. 01. 26. 07:46
Téma: Boldogság
👁️ 43   ❤️ 1

Ínycsiklandó látvány
Áll tányéromon,
Szememmel már kóstolgatom.
Színek-ízek orgiája csalogat engemet,
Tovább olvasom…

Írta: Soósné Balassa Eszter 💠
Feltöltve: 2026. 01. 26. 08:54
Téma: Boldogság
👁️ 10   ❤️ 0

E sütemény nekem egy édes álom,
minden réteg egy bűnös élvezet.
Hogy megengedem e magamnak, igen,
hisz az édes élvezet nekem nem bűn.
Tovább olvasom…

Írta: Fekete Ida Virág
Feltöltve: 2026. 01. 27. 14:08
Téma: Egyéb
👁️ 13   ❤️ 1

csábító süti  
tetején öntetekkel –  
ki tálalta fel

Tovább olvasom…

Írta: Tasi83
Feltöltve: 2026. 02. 05. 06:53
Téma: Álom
👁️ 5   ❤️ 0

Forgandó láng–bilincs semmiben formalinnal dúsított, mogyorónyi koponyák pácolódnak. Ide süllyedhet önszántából az ember? Prófétás arccal merengve széjjelnéz ostobán, remélve dolgai mögött a lényeget. Személytelen, exhibicionista angyal–díva seregek centrifugális táncforgása változatos luxuspartnerek oldalán. A megmérhetetlen utak már így is útvesztők labirintusába torkollanak. Nagykabátunk gyapjúsejtjeit akárha mérlegre tennénk, megmérhetnénk gyilkosan önző árnyékaink változóságait. Zsivajgó ember–sás környezetből fokozatosan kikopott az együvé tartozás kollektív érzete.

Földi, tétova jámborok közelébe odaálmodni egy-egy angyali hölgyet, aki kezével végigvezetget bennünket a Lét összezsúfolt mozaikjain. – Már rég megköszöntött bennünket a modern uralom korszaka. Szándékos forgások ajnározó dicsekvése, vattacukor–álmok rózsaszín ködfelhőkben már mindenhol szembesítve lettek görbe tükrök csélcsap árulásaival. – Ki lehet majd a kiválasztott szerencsés, ki majd felemelt fejjel hozzászólhat a sors szeszélyindulataihoz? Igaztalan ítéleteihez?

Tovább olvasom…