Egy szál virág. Egy illat, egy szirom, lágy, akár egy emlék a bőrön.Tovább olvasom…
Nemcsak ránc a bőrön a múlt, hanem a tenyérbe simuló melegség, ahogy a tegnap a holnaphoz nyúlt, s a figyelemben feloldódik a messzeség.Tovább olvasom…
Fehér galamb száll fenn a magasban, Lassan emelkedik, mégis biztosan, Mintha az ég kérné Őt halkan, Titokban, mégis szabadon.Tovább olvasom…
Tenyeremben az arcom – lélekfonálból szőtt látomás, széllel beszél a csend, bennem érlelődik a tudás.Tovább olvasom…
Ma a csend nem volt üres, csak tele lélegzettel. A gondolatok leültek mellém, és nem kértek semmit sem.Tovább olvasom…
Mennyire szédítő, Repít a keringő. Mozdulatod kecses, Szemem szemeddel szemez.Tovább olvasom…
Pulóvered a széken. Megérintettem, és az ismerős, mély illat hirtelen közelebb volt, mint bármelyik emlék.Tovább olvasom…
De csak álmodom, Táncolnék én, A kezem minden vagyonom. Táncolnék én, úgy táncolnék én.Tovább olvasom…