Kicsi falumban nagy csend ásítoz. Néhány ablak csak fél szemmel néz rám. Pedig tudják, nem vagyok idegen, csak nagyon régen jártam itt.Tovább olvasom…
Párnám csipkéje csodaszép, Habosan fényes, hófehér. Hullámos éke fodra, Visszarepít a réveteg múltba.Tovább olvasom…
jártam én már itt hibáim újra élem – ősz viszi hírétTovább olvasom…
Mennyi ősz haj, mennyi változás! Mégis a hangulat, az összenevetés. Mennyi sors, öröm, megpróbáltatás, mégis ugyanaz maradt a legendás 8.b...Tovább olvasom…
Lehullott szirommá lesz szégyen s dicsőség. Már minden egy új, eltervezett korszaknyi szárnycsapással dőlhet el, valósulhat meg. Friss levegő, depresszió-teremtette kétségbeesettTovább olvasom…
Némelykor elgondolkodom elmúlt dolgokról. Agyamban emlékfoszlányok tűnnek elő, a múlt homályából, de túl homályosak.Tovább olvasom…
Fák alatt régi az út, rajta lassan lép a múlt, ég kíséri csendesen, lemenő Nap fényében.Tovább olvasom…
Múltnak fátyla már eltakar, Emlékek hídja zárva tart, Rozsda eszi a kapuját, Segíti feledés homályát.Tovább olvasom…