Lehetett volna, de mégse lehetett! Felnézve rá farkasszemezve az őszinteséggel megtaláltam volna azt akivel a Lét ezer tört, apró, csodálatátTovább olvasom…
Frissen beidegzett érzetek közt már egyre kevésbé lehet kijelenteni, hogy biztos révTovább olvasom…
Hebegve szól szívem tétova kelyhében már minden félrerakott dallam; ki tudhatja felemelő, ismeretlen percek terveit?Tovább olvasom…
Mert mindig van, ami távolodik tőlünk… Előbb az anyák-apák, később a család, majd az Egy-Kedvessel a halhatatlannak mondott Mindenség.Tovább olvasom…
Barátaim! Bizony mondom nektek: jaj azoknak, kik most a józan ész, s a világosságot gyújtó értelem nevében cselekednek:Tovább olvasom…
A hétköznapiság összezsúfoltnak látszó idegmérgei mintha még fokozatosan egyre dobolnának hallófüledTovább olvasom…
Csörtetnek már az agymosott véglények vadonában a manipulálható ember: egyre kicsinyesebb, szánalmas célja közt nincsen átmenet se összefüggés.Tovább olvasom…
Mondd csak, barátom? Mit kezdesz mostan a szó-törmelékekkel? A hamiskodó látszat-ígéretekkel, melyekből immáron tán untig eleged is lett?!Tovább olvasom…