A kocsi ablakából nézem, Egy cinege száll a rét fölött. A búza lassan lengedezik, A tavasz melege beköszönt.Tovább olvasom…
Kukucskál a NAP remélve, puha ágyát hagyja végre. Elindul, lassú lépte kúszik, csendben fel az égre.Tovább olvasom…
Korán reggel ablakomon bemászott a tavasz, Incselkedik velem, mint egy ravasz kamasz. Napfénye lágyan tündökölve rám kacsint, S a hideg télnek az időjárás búcsút int.Tovább olvasom…
Köntöst cserél a táj, mint csinos gavallér ontja a színeket, a rododendronokTovább olvasom…
Távollátó szemüvegem keresem én Mint vakond, ki földkupac fölött szerte néz Nem találom, hová is tettem de gondolatban már messzire tekintettem.Tovább olvasom…
Aranyruhát öltött a fénylő homok, úttalan utak futnak a messzeségbe. Hullámzik a látvány a nap melegétől, utat keresnél, minden oly egyforma.Tovább olvasom…
Ma fehér gyászba borult a táj, hogy így havasan, holtában emlékezzen az egykori derűs nyárra, és őrizze képzeletben hajdani képétTovább olvasom…
természet tud csodát művelni víz nélkül növény nélkül ember nélkül szemet kápráztatva gyönyörködtetni csupán a szél söpröget a talajonTovább olvasom…