Ma nem erőltetem a gondolatokat, csak hagyom, hogy érkezzenek. A csend nem üres, hanem tér, ahol pihen a szívem.Tovább olvasom…
Ma nem sietek sehova, csak lélegzem a pillanatban. A csend nem üres, hanem tág tér, ahol vagyok.Tovább olvasom…
Ma az igen túl közel jött, a nem pedig túl gyors volt. Mindkettő igaznak tűnt, egyik sem akart vigasztalni.Tovább olvasom…
Megremegett a tér, megállt a pillanat, felém léptél, s kezed nyújtottad. Csillagmiriád lopva lesett,Tovább olvasom…
Lépteim mögött fény marad, csendben izzó, halk nyomat. Szó előtt is, szó után jelenlétem útmutatás.Tovább olvasom…
Az év utolsó estéje lehuppan mellém nevetve. Azt mondja – nagy dolgok történtek,Tovább olvasom…
Álom hajlítja körülöttem az időt, a csillagok közt a tér lélegzetet vált, dimenziók simulnak egymásba csendesen, és emlékezem arra, ami még kezdet volt.Tovább olvasom…
Szél fúj, én állok, árny fut, én várok, csend hív, én hallok, út hív, én járok.Tovább olvasom…