Benne a fény

Ma nem erőltetem a gondolatokat,
csak hagyom, hogy érkezzenek.
A csend nem üres,
hanem tér, ahol pihen a szívem.

Nem kell mindent értenem,
elég éreznem.
A lélegzetem irányt mutat,
és én követem.

Ahogy a nap lassan véget ér,
megnyugszik minden bennem,
és tudom:
ami ma történt,
az már része a belső fényemnek.

Hozzászólások (1 darab)