Van egy hely bennem, ahová senki más nem lát, csak a lélek emlékei. Ott őrzöm azt, aki voltam,Tovább olvasom…
Könny gördül, halk, szelíden, mint hulló csillag a sötétben. Benne a múlt, a veszteség, egy sóhaj, mégis élni kész.Tovább olvasom…
Egy levél hullt a vállamra ma, Zizegve szólt a fák szava. Nem tollal írták, mégis él, Mint halk fohász mint nyári szél.Tovább olvasom…
Egy elfelejtett csomag Lapul a szekrényem mélyén. Valamikor szép ajándék lett volna, Mára ez már csak egy emlék.Tovább olvasom…
Életem nagy könyve üresen áll még, várat magára még a nagy áttörés. Talán egyszer könyvvé válnak verseim, de addig még rovom hétköznapjaim.Tovább olvasom…
A szőlőlugas mélyén írok, szóval örök harcot vívok. Rímekkel sokat szívok, a versben túl sokat sírok.Tovább olvasom…
A vers az élet orvossága, szívünknek boldogsága. A gyermeke biztonsága, a szerelem gondossága.Tovább olvasom…
A rím bimbózik, mint a virág, némán olvasgatja ezt a világ. Mint a magból kibújó csírát, vagy a pap szájából az imát.Tovább olvasom…