Demecseri boszorkányok
Szabó László István
Olyan nagy falu vót Demecser, hogy még vármegyei gyűlést is tartottak benne eccer. Vótak bizony sokan, boszorkány-égetések meg karóba húzások is, de azok olyan régen vótak, hogy emlékük is alig maradt fenn, Kisvárdán vótak a perek, megyeszerte ma is emlegetett büdi boszorkányt és annak esetét kivéve, a kiről ma is röpked a szálló ige, amennyiben a szabolcsvármegyei ember vagy asszony, akire megharagszik és nagyon házsártosnak tartja, ma is elég gyakran használja azt a hasonlatot, hogy olyan, mint a büdi boszorkány, vagy hogy égessék el, mint a büdi boszorkányt. Eta néni mesélte, hogy ükapáink idejibe vótak még boszorkányok, azt mondták rájuk, az ördöggel cimborálnak. Sokféle fehérnéppel találkoztam, aki biztos boszorkány vót. Élőholt távoltatása, átokrontás levétele, delejezés, lidércűzés. Oszt milyenek vótak azok a boszorkányok? Vót, aki az ártó mágiát használta rontásra, igézésre, vót, aki a varázslásban vót jó, szemfényvesztő, ártó, gonosz asszon, meg vótak a méregkeverők, akik 100 féle gyilkos növényt ismertek, annak főzetét adták embernek, állatnak, más vót a javasasszony, aki ráolvasást, gyógyítást meg jóslást végzett. Strigának nevezték azokat az asszonyokat, akik éjszaka állatalakot öltöttek, és nyomasztó látomásokat okoztak. Vót, akit addig kínoztak, amíg mindent be nem vallott, vagy abbul meg nem hótt.
Vüt olyan is, aki holló képében az ablakon bényerétettél, hol fejedet ruhával betakargatván az föllebb vett Asszont jésztegette, megh rontottad, úgy hogy tíz hétigh Sínlődött miátta. Szemmel elrontván az Gyermeket, az meg is holt, midőn a pandúrok megfogattak, hogy ha ütet elvisznek áristomra, utána még hárman gyönnek. A másik meg edénbe összve timporált Búza, Korpa, Soó, Tégla és Foghajma átal, melyet a Csorda járásban elröjtött 16 darabbul álló marhák azonnal a sok járások és étlenségek után el vesztenek, azon tétemény föl vételével pedigh, és vízben vettetésével az marhák Szemlátomást meg jobbultak. Szerencsére Mária Terézia betiltotta 1756-ban a boszorkányüldözést. Amúgy a rendzavarási ügyben a vizsgálattal János ajaki parochus bizatott meg, aki egyszersmind borsovai alesperes volt. Hogy a borsovai alesperesi kerület a mai beregvármegyei Borsova vidékére terjedt-e ki, vagy a mai Demecser melletti Borsova puszta képezte ennek az alesperesi kerületnek központját, aztat én mán nem tudom. A lónyai túlpartján vót az akasztóhegy, oda lógatták fel a gyilkosokat...
Vüt olyan is, aki holló képében az ablakon bényerétettél, hol fejedet ruhával betakargatván az föllebb vett Asszont jésztegette, megh rontottad, úgy hogy tíz hétigh Sínlődött miátta. Szemmel elrontván az Gyermeket, az meg is holt, midőn a pandúrok megfogattak, hogy ha ütet elvisznek áristomra, utána még hárman gyönnek. A másik meg edénbe összve timporált Búza, Korpa, Soó, Tégla és Foghajma átal, melyet a Csorda járásban elröjtött 16 darabbul álló marhák azonnal a sok járások és étlenségek után el vesztenek, azon tétemény föl vételével pedigh, és vízben vettetésével az marhák Szemlátomást meg jobbultak. Szerencsére Mária Terézia betiltotta 1756-ban a boszorkányüldözést. Amúgy a rendzavarási ügyben a vizsgálattal János ajaki parochus bizatott meg, aki egyszersmind borsovai alesperes volt. Hogy a borsovai alesperesi kerület a mai beregvármegyei Borsova vidékére terjedt-e ki, vagy a mai Demecser melletti Borsova puszta képezte ennek az alesperesi kerületnek központját, aztat én mán nem tudom. A lónyai túlpartján vót az akasztóhegy, oda lógatták fel a gyilkosokat...
Hozzászólások
Még nincs hozzászólás.
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a novellához!
További hasonló novellák a Dráma témából: