Írta:
Aurora Amelia Joplin
• Feltöltve: tegnap 02:45 • Téma: Dráma
• Olvasás: 8
Emma boldog párkapcsolatban élt – vagyis azt hitte. Átlagos arcú, csinos nő volt. Egy nap párja, Zsolt elé állt, és azt mondta:
– Emma, vége! Megismertem valakit, beleszerettem, és babát vár.
– Ki az a nő? Ismerem? – kérdezte Emma zokogva.
– Nem – felelte Zsolt, gyorsan kiviharzott a házból.
Emma hazaköltözött a szüleihez, és sokat sírdogált. Pár hónappal később, elment a barátnőjével a városnapokra, felvette a legszebb ruháját Megérkeztek, koktélt vettek éppen, amikor valaki hátulról megérintette a vállát. Megfordult: Viktor, tinédzserkori szerelme állt előtte. Tizenöt éve nem látta, mégis azonnal tudta, hogy ő az igazi, mert a szíve hatalmasat dobbant, még lehet Viktor is hallotta.
Tovább olvasom…
Írta:
Krivák Móricz Ilona
• Feltöltve: 2025. 11. 17. 19:18 • Téma: Dráma
• Olvasás: 12
A nő története
A nő 35 éves volt. Kicsi termete arányos és szép, vékony, 53 cm-es derék és alig 40–45 kiló. Alkata akár egy manökené — ja, hisz az is volt! A munka mellett, amit végzett, felkérte a cége, hogy a bemutatókon szerepeljen. Vállalta, nem a tetszelgésért, hanem mert kellett a pénz.
Hiába volt magas pozíciója, a munka után még eljárt sík-kötni géppel. A férje vitte el és hozta haza, rengeteget dolgozott, de bírta. Már 15 éves kora óta az élet arra tanította — az apja halála miatt —, hogy talpon maradjon és helytálljon.
Volt egy kislánya, aki akkor volt 6 éves. A kislányt a nagymama vigyázta, hogy az anya és az apa tudjon dolgozni.
Tovább olvasom…
Írta:
Bubrik Zseraldina
• Feltöltve: 2025. 11. 17. 17:35 • Téma: Dráma
• Olvasás: 9
Felhők csüngtek az égből, amikor a Nap éppen álmából próbált felébredni. Érezte, egész nap esni fog az eső, de a szélre nem számított. Mikor gondolatait befejezni készült, megjelent a szél. A Nap felvette komor arcát és elbújt a felhők háta mögött.
Talán nem éri őt el a szél.
Poppy Payton
Azt hiszem, én vagyok a világon a legjobb barátnő. Tegnap megígértem Candice barátnőmnek, hogy ma munka után elmegyek vele a Forradalmi Ifjúsági Napokra.
Tovább olvasom…
Írta:
Garami Nelli
• Feltöltve: 2025. 11. 16. 18:18 • Téma: Dráma
• Olvasás: 10
Az asszony megtört arccal, görnyedten ült az ügyvédnővel szemben. Szeme duzzadt volt a sok sírástól, beszélni is nehezen tudott. Az ügyvédnő nyugtatgatta az asszonyt:
- Nyugodjon meg Csernyikné! Ne sírjon! Most erősnek kell lennie !A sírás nem segít...Meglátja, minden rendben lesz, csak ne féljen és ne sírjon ,kérem! A tárgyalás holnapután lesz, szedje össze magát!
Csernyikné megtörölte a szemét, hüppögött még egy darabig, majd az ügyvédnőre nézett, aki egy kis biztató mosolyt küldött felé. Az asszony arcán is egy kis mosolyféleség suhant át. Az ügyvédnő ismét megszólalt:
- Csernyikné, ismételjük át, amit eddig elmondott! A tárgyaláson jelen lesz egy tolmács is, aki majd lefordítja minden szavát. Most pedig mondjon el nekem még egyszer mindent, amit el akar mondani!Kezdje a legelején!
- Nem vagyok gyilkos! Nem öltem meg Hildegard asszonyt!- kiáltotta az asszony.
- Senki sem mondta,bhogy maga gyilkos...
Tovább olvasom…
Írta:
Aurora Amelia Joplin
• Feltöltve: 2025. 11. 14. 00:33 • Téma: Dráma
• Olvasás: 12
Mara órák óta gyalogolt felfelé a hegyi ösvényen. A kövek alatt tompán reccsentek a fenyőtűk, a levegőben nyári meleg és érett föld illata ült. A nap már lement, de az ég még tartotta a kék fényét. A szakadékhoz vezető út régen is ilyen volt: keskeny, meredek, néhol veszélyesen csúszós. Mara gyerekként sosem jöhetett ide egyedül. Most viszont egyedül jött — sőt, évek óta először mert idejönni.
A szemén ott volt a régi kendő.
A család ragaszkodott hozzá, hogy viselje, valahányszor a sziklák felé közeledett.
Azt mondták neki:
Tovább olvasom…
Írta:
Bubrik Zseraldina
• Feltöltve: 2025. 11. 11. 16:46 • Téma: Dráma
• Olvasás: 159
Vera, egy átlagos nő, aki negyven évesen egy hosszú kapcsolat után egyedül maradt. Bankban dolgozott, és úgy gondolta, hogy álmai hercegét épp a munkahelyén fogja megtalálni. Pénztárosként, minden férfit széles mosollyal fogadott.
Az első dolga az volt, hogy megnézte a férfi kezét, hogy a van-e rajta gyűrű. Ha nem volt, attól még lehetett nős, mert ugye nem minden férfi szereti a gyűrűket. Itt még a körmöket is megnézte. A második, ami fontos volt neki, a ruházat. Nála, az öltöny jött be. Szerette, ha egy férfi fess. A harmadik, amire nagyon odafigyelt, az a haj. Nem szerette, ha egy férfinek hosszú volt a haja. Se kiengedve, se összefogva. A negyedik, ami számára a pont volt a mondat végén, hogy milyen hanggal, és milyen hangsúllyal szólaltak meg. Ebből tudta leolvasni, hogy tulajdonképpen milyen a belső kisugárzása, és milyen a lelke.
Eltelt egy év…
Eltelt két év…
Teltek múltak az évek, és már az ötödik évnél tartott, amikor elege lett az egészből, és eldöntötte magában – mert senkinek nem akarta elmondani –, ő most a magányt feloldja azzal, hogy a magányt megszemélyesíti. Olyannak képzelte el, mint álmai férfiját, magas, rövid haj, zöld szem.
Minden nap, hazament a munkából, és amikor bezárta maga után az ajtót, köszönt, majd úgy tett, mintha átölelne valakit, majd hangosan megkérdezte:
Tovább olvasom…
Írta:
Bubrik Zseraldina
• Feltöltve: 2025. 11. 05. 22:08 • Téma: Dráma
• Olvasás: 23
Ott álltam az újságos bódé előtt, mint akit lecövekeltek. Nem tudtam megmozdulni.
Egyenesen néztem, arra az újságra, amin észrevettem a fényképemet. Nyomtatott betűvel kiírva:
"Tegnap súlyos tragédia következtében, Müller Ágoston életét vesztette."
Ez nem lehet! Hisz itt állok, teljes nagyságban, nem haltam meg.
A lábamat próbálom felemelni, de nem sikerül. A kezem sem. Most mit tegyek? Talán nem is lát senki? Itt mennek az emberek mellettem.
Tovább olvasom…
Írta:
Aurora Amelia Joplin
• Feltöltve: 2025. 11. 04. 02:50 • Téma: Dráma
• Olvasás: 12
A patak partján fekete víz folyt azon az éjjelen.
A hold ezüstje meg-megremegett rajta, mint egy elfojtott vallomás.
A legény a paripáról leszállva térdelt a parton.
A kezében egy szál rózsa volt — fekete, akár a bűn.
Nem dísznek hozta. Üzenetnek.
A király halott volt, a herceg eltűnt a csatatéren,
Tovább olvasom…