Írta:
Kurucz Árpád
📅 2026. 02. 27. 12:13
Élet
❤️ 5
👁️ 44
– Nem vagyok jelentéktelen, hiszen kinyílik előttem a mozgásérzékelős ajtó – mondta el minden reggeli mantráját Tóth Klára.
Fölkelt, pillanatok alatt felöltözött. Körbenézett a szobájában, megállapította, hogy tegnap óta még nagyobb lett a rendetlenség. Megrántotta vállát, és kiment a konyhába. Anyja ült ott, müzlit reggelizett utálkozó ábrázattal. A lány egész addigi életét az ő árnyékában élte. Az asszonyt, mint a városi színház ünnepelt díváját rajongók hada vette körül. Kisgyerekként, ha együtt mentek valahova, őt észre sem vették mellette. Később folyton a gyönyörű színésznőhöz hasonlítgatták. Egyetlen gyerek volt, anyja mellett úgy növögetett, akár rózsa mellett a csalán. A mellőzöttségtől olyan is lett. Kissé csípős, szúrós. Sokat elárul, hogy a sündisznó a kedvenc állata.
–…
Tovább olvasom…