Írta:
Tasi83
📅 2026. 04. 05. 08:02
Romantikus
❤️ 1
👁️ 9
Gyöngyörű lugasos kerthelyiség valahol a belváros egyik felkapottabb negyedében.
Gyöngyi valósággal kínosan mániákusan ügyelt rá, hogy csupán csak akkor vegye elő okostelefonját, amikor – remélhetően – senki sem figyeli.
„Ha megtalálom azt a szadista terroristát, aki feltalálta a tűsarkú cipőt, esküszöm, hogy nem állok jót magamért!” – bosszankodott, hiszen csajos barátnői azonnal rábeszélték arra a méregdrága, stílusosan kicsit giccses tűsarkú körömcipőre, mely nagyon jól kiemelte egyébként is hosszú, karcsú, modellábát, ám egy idő után valósággal érezte, hogy zsibbad a lába, mintha máris ólomból lenne.
Sajgott és fájt. Rendelt egy kis behűtött kellemes fehérbort, hátha majd attól megjöhet a bátorsága, melyet most – úgy érzett – fokozatosan cserben hagyja, és amikor a nyurga, fiatalos…
Tovább olvasom…
Írta:
Tasi83
📅 2026. 04. 01. 06:45
Élet
❤️ 0
👁️ 11
Melindát a szülei – hogy úgy fogalmazzunk – amolyan úrinőnek nevelték. Ez egyben azt is jelentette, hogy példának okáért nem volt szabad szóba állnia munkás, melós, vagy – adott esetben – középosztálybeli emberek gyerekeivel.
Miután belvárosi nagy patinás, dicső múltra visszatekintő gimnáziumban járt, ahol aztán sikeres emelt szintű érettségit tett természetesen maximális pontszámmal büszkélkedve azonnal megnyíltak előtte az ország, és a főváros jobb nevű egyetemei.
Melinda viszont – ki tudja, hogy miért – csavart ezen a helyzeten, és szándékosan ellentmondott folyamatosan a sikeres, és gazdag életről prédikáló sznob szüleinek.
– Jaj, anyu! Tizennyolc múltam! Nem gondoljátok, hogy most már végre szeretnék kicsit a saját lábamon is megállni?! – tette fel a kérdést.
– De hát kicsim, mi…
Tovább olvasom…
Írta:
Tasi83
📅 2026. 03. 29. 06:51
Érzelmes
❤️ 1
👁️ 8
Karina először egy ügyvédi irodában helyezkedett el. Az igazság persze megint csak az volt, hogy akit százkilencvenes magassággal, svéd, hihetetlenül hosszú és karcsú lábakkal, és tetszetős dekoltázsokkal áldott meg a sors, és még inkább a genetika, annak igazán lehetett oka arra, ha a legtöbb ember valóságos csúcsdögös bombázót lásson benne.
Karinának is meggyőződésévé vált, hogy amikor a meetingen egy zsörtölődő és barátságtalan HR-es szipirtyóval szemközt helyet foglalt, és bemutatta diplomáját, doktoriját és egyéb hivatalos okmányait, az adott interjúztató, középkorúságában meggyökeresedett nő gyanakodva méregetni kezdte őt, majd kissé fejcsóváltan közölte vele, hogy a testi, fizikális adottságait szem előtt tartva a modell-, vagy a szépségiparban esetleg nagyobb, és mindenképp…
Tovább olvasom…
Írta:
Hoffmann Ottóné Gizella
📅 2026. 02. 22. 15:25
Érzelmes
❤️ 3
👁️ 35
Pécs belvárosa lassan ébredt a nyári délutánban. A Széchenyi tér felett átnyúló árnyékok alatt a Janus Pannonius utca sarkán bújt meg a kicsi kávézó. Odabent minden illat – a fahéj, a kávé illata – a régi idők nosztalgiájának keveréke volt. Péter a sarokban egy asztalnál ült. A kávé már rég kihűlt, de kezét mégis a csésze szélén pihentette, mintha attól melegedne a szíve. Még mindig a kinti járda felé tekintett, ahol az emberek sorban haladtak el. Egyikük sem volt az, akit várt. Egyszer aztán hirtelen belépett. Igen, ez Edit volt, akire Péter várt. Fehér blúz, kócos haj és a tekintet, amit sohasem lehetett elfelejteni. A nézés, amitől a múlt, a jelen és a jövő egyetlen szívdobbanássá olvadt. Leült Péterrel szembe. Mintha csak tegnap köszönt volna el. Sok év telt el azóta, hogy…
Tovább olvasom…