Írta:
Rose Logan
📅 2026. 03. 22. 07:28
Egyéb
❤️ 2
👁️ 19
Minden nap arra jártam egy fantasztikusan szép míves ajtó előtt, a csönd vette körül.
De mégis csalogatóan hívogatott.
Azon kaptam magam egyik reggel, hogy a sétám most már tudatosan oda vezetett. A ház hatalmasnak látszott, mégsem volt kirívó, különcködő. lakatlannak tűnt, a házon kúsztak a borostyánok élénk zöld levelei. Engem a pompás ajtó érdekelt, vonzott a tudat, akár egy mágnes, mi lehet ott.
Odamentem, már megfogtam a kilincset, és a kezem elkezdett bizseregni, mintha darazsak raja tartotta volna fogva. El is engedtem gyorsan.
– Ez valami varázslat, morfondíroztam.
Másnap is arra sétáltam, de a ház már más volt, az udvarból fűnyíró zaja szűrődött.
Én „hülye” megint regényt írok…
Züm- Züm…
Tovább olvasom…