„család” – novellák címszó szerint

Írta: Magdus Melinda 📅 2026. 01. 17. 14:54 Élet ❤️ 3 👁️ 21

Az őszi szél olyan hatalmas erővel süvített, hogy szerteszét fújta a lehullott faleveleket, amit halomba söpörtek a ház szorgalmas lakói. István, akit felesége és barátai csak Pistának becéztek, kivette a levelet a postaládából. Már a feladó elolvasásakor különös borzongás futott át a testének minden négyzetcentiméterén. A feladó vezetékneve megegyezett az övével. Nem akarta már a lépcsőházban feltépni a levelet, pedig legszívesebben azt tette volna.

Szabadnapját töltötte otthon. Juli, a neje, csak délután négy óra után tér haza az óvodás Pistikével együtt, aki jövőre már iskolás lesz. Örült, hogy egyedül van otthon a 3. emeleti társasházi lakásukban, amit felesége szülei ajándékoztak nekik nászajándékul. Nehéz és küzdelmes gyermekkora után, amit intézetben töltött, 18 éves korában…

Írta: Tasi83 📅 2026. 01. 16. 03:43 Családi dráma ❤️ 1 👁️ 9

Negyven év körüli, frissen borotvált, márkás öltönyt, nyakkendőt és fekete télikabátot viselő férfi kötözte be terepjáró típusú autójába gondosan ingbe, nadrágba öltöztetett, hat év körüli kisfiát.
– Apu? Hova megyünk? – kérdezte kíváncsiskodva, izgatottsággal kisegérhangjában a kisgyerek.
– Most meglátogatunk egy nagyon kedves idős bácsit az egyik öregek otthonában! Nem lesz semmi baj! – adta meg a választ, és kicsit még el is hitte, hogy igaza lehet.
– Apu?
– Tessék, Balázs? Valami baj van?! Rosszul érzed magad?!
– Kicsit félek az idegen bácsiktól és néniktől… – jegyezte meg óvatosan a gyerek, mint aki máris attól tart, hogy valami hiba fog történni, amit nem tud helyrehozni.
– Megígérem neked, hogy nem lesz semmi baj! Meglátod, egy újabb kalanddal több az életedben! – igyekezett…

Írta: K. Barbara 📅 2026. 01. 15. 14:41 Pszichológiai ❤️ 2 👁️ 326

Mit ér egy élet, ha minden mozdulatodat irányítani akarják?
Minden tetted, minden szavad és minden gondolatod?

Liza szigorú nevelést kapott. Bár szüleinek ő volt a szeme fénye, soha nem mutatták ki megfelelően a szeretetüket.

– A mi családunknak más a szeretet nyelve – hangsúlyozta édesanyja, amikor Liza azt kérte tőle, hogy néha üljön le vele beszélgetni, mint Panna anyukája.

Liza tudta, hogy számíthat rájuk bármiben. Mindent megadnak neki, amit kér – csak egy valamit nem: egy szerető otthont, ahol megvan a családi harmónia, a szeretet és az önzetlen odafigyelés.

Az évek alatt megedződött. Már nem kérte, hogy a szülei kitüntessék figyelmükkel. Amikor megismerkedett Szilárddal, úgy érezte, az élet végre kárpótolja, hiszen tőle megkapta mindazt a szeretetet és figyelmet…

Írta: Magdus Melinda 📅 2026. 01. 15. 12:06 Élet ❤️ 3 👁️ 20

Terézia kezében megállt a fakanál, épp a fortyogó szilvalekvárt kavargatta a sparhelten. Ugyan ki kopoghat az ajtaján? Faluhelyen mindenki ismerte egymást, a kopogást nem ismerték, bejáratosak voltak egymáshoz, kopogás nélkül is. Lehúzta a nagy üstöt a tűzhely szélére, megtörölte a kezét, és ajtót nyitott. Egy sudár, barna hajú, jó vágású fiatalember nézett vele szembe.
– Jó napot kívánok! Bercsényi István vagyok, és az édesanyámat keresem. Ugye maga az? – tette fel kérdését az ajtóban álló idegen.
– Jó napot magának is! – hűlt meg a vér Teréziában. – Rossz helyen járhat, itt nem lakik az édesanyja.
– A lakosságnyilvántartó szerint ezen a címen lakik. Sok évembe telt, amíg kinyomoztam a lakhelyét. Bercsényi Teréziának hívják.

Mintha kést forgattak volna az asszony szívében, hideg…

Írta: Tasi83 📅 2026. 01. 14. 03:59 Családi dráma ❤️ 1 👁️ 10

Kicsit gyűrötten ébredt, mert egész éjjel nyűgös volt a gyerek.
Megfázhatott, mert kis láza is volt, teát kellett melegíteni, s mikor már azt hitte, elaludt, azért sírt fel, mert kitakarta magát. Elcsüggedten gondolt a kellemetlen éjszakára, s odaszólt a feleségének:
— Nézd meg, szívem, lement-e a láza?!
Az asszony hőmérőért kotorászott, ő meg a fürdőszobában habot vert a képére, és a hideg víz csobogása végleg felébresztette, amint borotválkozáshoz készülődött.
Már a munkahelyén járt az esze.
Gyors ütemtervet gondolt ki, bár tapasztalatból tudta, hogy valami mindig közbejön.
– Hiába – jutott eszébe –, valaminek minden esetben közbe kell jönnie ebben a furcsa életben, hogyha az ember azt akarja, hogy jobban értékelje helyét a világban! – töprengett.
Ez a gondolat képtelennek tűnt…

Írta: Tasi83 📅 2026. 01. 13. 04:07 Érzelmes ❤️ 2 👁️ 15

Áprilishoz képest meglepően napsugaras, szinte vidám, nyárias meleg volt, amikor egy mackós termetű férfi úgy döntött, hogy taxiba száll, és beviteti magát a kórházba, mert imádott, egzotikus barátnője éppen a kilencedik hónapban volt, és persze el is folyt a magzatvize.

Annyira frusztrált, izgulós, ideges volt, hogy jóformán azt sem tudta, mit kérdezett tőle az illető taxis, aki tagbaszakadt, marcona embernek tűnt, és a jobb szeme üvegből volt. Mint később kiderült, egy bulizós társaságot szállított éppen haza, amikor egy húszas éveiben járó siheder srác váratlanul kést rántott, és bár megpróbálta előbb jobb belátásra bírni, később önvédelem címen leszerelni, az adott fiatal srác lazán és egyszerűen kiszúrta a taxis jobb szemét, és mire a sürgősségi osztályon sorra került…

Írta: A.K. András. 📅 2026. 01. 12. 20:05 Filozófikus próza ❤️ 0 👁️ 18

Mezítláb áll, háttal a képzeletbeli szakadék szélén, egy hegyesen kiálló sziklán, annak is a legkiállóbb szegletén. Majd óvatosan megfordul, és szembenéz a végtelennel! Lábaival aprókat toporogva, éppen csak mozdulva ott, ahonnan már nincs tovább. Hol a perem vastagsága már csupán alig pár centi. Alant a völgyben vöröslő tűzfolyam, fortyogó láva, meddig a szem ellát. A hatalmas monolit, min áll, az élettelen kő felszíne forró, poros és rideg. Mégis ez a legbarátságosabb dolog életében. Ő így érzi, most éppen így. Lábujjai már-már a semmit markolásszák, még egy-két centi, és a mélybe zuhan, ő, ki az utolsó bástya a jelenben. Fekete fellegek egymásba kapaszkodva, hol torlódva utat törnek maguknak, mint könyöklő lelketlen emberek az életében. Villámok szabdalják az eget darabokra. És ő az…

Írta: Tasi83 📅 2026. 01. 12. 04:26 Családi dráma ❤️ 1 👁️ 12

Szürkés, agyongyűrött esőkabátot viselő, cingár férfi kézen fogta a kislányt, bezárta maguk mögött a vaskos méretű bejárati ajtót, majd az autó hátsó ülésén lévő szuperbiztonságos gyerekülésbe szíjazta be a kislányt, aki még fáradt volt a hajnali órák környékén, amikor közösen útra keltek.
A férfit kínzó bűntudattal egybekötött lelkiismeretfurdalás gyötörte, hiszen apja váratlan halála után kevés ideje maradt meglátogatni édesanyját és nagymamáját, annál inkább, mert mostanság, ha felhívta egyik-másik közeli családtagja, szinte majdnem minden esetben udvariasan, kellő megértő tapintattal inkább hárított, és igyekezett szándékosan kikerülni a felelősségre vonást afelett, hogy egy évben legalább egyszer rendesen meglátogathassa még életben lévő családtagjait.
A férfi szándékosan inkább…