Írta:
Márkus Katalin/Kata/
📅 2026. 03. 09. 18:47
Rejtély
❤️ 3
👁️ 29
Lujza mama halála óta senki sem játszott az öreg zongorán, mégsem akartak megválni tőle. Mozdulatlanul állt a szoba sarkában, mintha odaragasztották volna. Még nagytakarításkor sem mozdították el a helyéről. Csipketerítővel letakart tetején virágok zöldelltek. A család lakásfelújítást tervezett, és eladásra hirdették a zongorát. Hamarosan vevője is akadt, aki örült, hogy potom pénzért övé lehet a lehangolódott hangszer. Mindenki elégedett volt, amikor helyéről elmozdították, lábai alól egy-egy lapos kavics került elő. Alig fél centi vastag kavicsokra valaki összekapcsolt szíveket, és két nevet karcolt: Lujza és Péter. Tanakodtak, vajon ki lehetett Péter, hisz a papát Györgynek hívták. Lujza mama sírba vitte titkát.
Tovább olvasom…
Írta:
Somogyi Judit
📅 2026. 02. 11. 17:46
Érzelmes
❤️ 1
👁️ 24
Nyűgösen ébredtem. Függönyt elhúzva a napfény végigszaladt a szobán, megállt az ágyamon. Takaróm gyűrötten nyüglődött, vánkosok szanaszét. Ma már nem muszáj elrakni. Mert az atkák meg mifene.
Aztán bevillant nagyanyám szobája.
Apró kis ablakon bebújt a napfény, és
végigsimította a dunnyhákat, nagy, óriás, dagadt vánkosokat az ágyon. Pedánsan egyenletesen elsimítva mindig. Tetejére takaró és a szépen hímzett párnák. Középen csipketerítő zárta a napi rutint.
A napfény addig megpihent az ágy feletti feszületen. Majd ment tovább útjára.
Abban a szobában tisztaság és rend volt. Ragyogott.
Mint az én szívem, ha oda gondolok.
Tovább olvasom…