„egyensúly” – novellák címszó szerint

← Vissza a novellacímszavakhoz

Találatok: 3

Írta: Oláh Timi 📅 2026. 04. 02. 09:49 Spirituális ❤️ 0 👁️ 13

Egy hideg, borús reggelen arra ébredtem, hogy a szívemet
nyomasztó teher súlya nyomja, kiégés tüneteit észleltem
magamon, mikor haszontalannak és értéktelennek érzed
magad, amikor már semmi nem tesz boldoggá. Bezársz és
sajnálod önmagad. A gondok, a problémák és a félelmek
mind körbeöleltek, mintha sötét felhők úsznának a fejed
felett. Fáradt voltam a küzdelemtől, és azt éreztem, hogy
egyedül vagyok ebben a nagy, zajos világban.

Ahogy a kávémat kortyolgattam a konyha ablakból
rápillantottam a közeli erdőre. Hirtelen bevillant valami.

Letettem a bögrémet és felkaptam a sportcipőm és a
kabátom. Ki kell szabadulnom innen, mert különben
megfulladtam volna a szoba fogságában.

Csendesen kiléptem a lakásból, és elindultam odaki,
Földanya öle felé. Ahogy közeledtem, a fák…
Tovább olvasom…

Írta: Tasi83 📅 2026. 03. 22. 07:13 Igaz történet ❤️ 2 👁️ 9

Mint minden, ami balul sülhet el, ez is egy új lehetőséggel kecsegtető telefonbeszélgetéssel kezdődött.
– Hé, öreg harcos! Na, mi újság?
– Szerinted?
– Azért hívlak, pajtás, mert van számodra egy tutti melóm! Persze csak, ha érdekel?
– Ha ez is olyan sokat ígérő munka, mint amilyet legutóbb adtál, akkor kösz, de nem!
– Ugyan már! Hát átverném én a legjobb haveromat, mi?!
– Történt már ilyen!
– Jól van! Szóval egy turistahajóról van szó, amin valami V.I.P.-s afterparty lesz egy csomó szexis, dögös bigével, akik valósággal tüzelnek!
– És nekem ez miért jó?
– Nem lehetsz ekkora balfék! Te leszel majd a pincér, aki az italokat kiviszi!
– Én úgy tudtam, hogy ehhez vendéglátói iskola szükséges!
– Te most ugratni akarsz, igaz?! Ki foglalkozik manapság azzal, hogy számon tartsa azokat…
Tovább olvasom…

Írta: Kendi 📅 2026. 01. 24. 12:12 Egyéb ❤️ 0 👁️ 12

Két alak áll, gyufafej a szív helyén, és a láng köztünk reszket. Ha közelebb lépünk, elégünk; ha hátrálunk, kialszik. Beszélni nem merünk, mert a szó huzat. Mégis tudjuk, a tűz nem ellenség, csak kérdés. Meddig tartod a fényt anélkül, hogy birtokolnád? A kezem árnyéka menedék, a tied irány. Amikor fellobban, nem győzelem ez, hanem megállapodás: egyszerre vigyázni és engedni. Tanuljuk az egyensúlyt, lélegzetre osztjuk az időt, és számolunk a törékenységgel. A láng emlékeztet: a szeretet munka, figyelem, közös felelősség. Ha elfáradunk, cseréljük a gyufát, nem a reményt. Így marad fény, még viharos szobákban is sokáig. Két ember között csendesen. Élve.
Tovább olvasom…