„emlék” – novellák címszó szerint

← Vissza a novellacímszavakhoz

Találatok: 35

Írta: Alexander Corvinus 💠 📅 2025. 12. 03. 16:48 Lírai mininovella ❤️ 0 👁️ 8

Mi ez a levegő, ez az illat?
A múltba repít minden nap.
Már nincs itt a horgászbotod,
nem ég a tűz a bográcsod alatt,
csak a víz tükre mutatja folyton arcodat.

Megy az idő, mindig csak megy,
a parton ülve, a víz tükrét figyelve várok.
Mert emlékszem még, a szívem veled van
a folyóparton. A hűvös szél a nyakamon mutatja,
hogy velem vagy most is. Elalszom, látlak,
szemem csukódik, de szívem virágzik.

Ez a virág soha nem hullik el,
szívedben él örökre velem, a szívemmel.
Tovább olvasom…

Írta: Norbert Farkas 📅 2025. 12. 20. 08:42 Karácsony ❤️ 0 👁️ 7

Hogy őszinte legyek, számomra a karácsony az idők során egyre inkább kezdett egy ugyanolyan szürke hétköznappá válni, mint egy átlagos szombat. Sőt, néha napján egyenes tortúrának éltem meg az ünnepi időszakot.

A takarítás, a bútorhurcibálás, a tény megértetése a mentálisan ókorban ragadt grószékkal és tesóikkal, hogy írással foglalkozom, és nem földműveléssel meg gyári munkával, meg hogy még nem fogok megházasodni, a vezetés stresszforrását pedig kösz, de inkább egy életre elkerülöm. Meg persze a tanulni való, melynek tudata rendszerint egy az egyben nyírta ki a maradék ünnepi hangulatom is kisdiákként.

Bár anno ezt lehet, nem teljesen így éltem meg, utólag átértékelődött bennem 2k20 karácsonya. Ugyanis ironikus módon pont a korlátozások hatására lett szabadabb az ünnep. Amikor nem…
Tovább olvasom…

Írta: Tasi83 📅 2026. 01. 25. 02:52 Igaz történet ❤️ 1 👁️ 6

Akkor délután volt, és én éppen a Bach-csomóponthoz közeli buszmegállóban várakoztam, mert szerettem volna – késésemet elkerülendő – felkapaszkodni még idejében a nyolcas buszra, hogy azzal hatékonyan beszáguldjak az egyetemre, ahol nagy valószínűséggel már javában tartott az újabb, halálosan unalmas előadás a Trabant-gyártásról, ahelyett, hogy Konstantinápoly ostromáról hallottunk volna. Így megy ez!
A sárgafényes, lidérces lámpák sárga tigrisfényekkel szórták tele az utcát, és a hőmérséklet annyira lehűlt, hogy nagy volt a rizikója, hogy havazni fog. Amit a havazásnál is jobban utálok, az az, ha az embernek egy totálisan sötét, kietlen, emberektől teljesen elhagyatott területen szükséges boldogulnia, vagy adott esetben átevickélnie. Sálam, bolyhos sapkám jó erősen a fejemre volt húzva…
Tovább olvasom…