Írta:
Aurora Amelia Joplin
📅 2026. 02. 21. 16:37
Növekedés, önfelfedezés
❤️ 3
👁️ 26
Az évek során összegyűlő tapasztalat és bölcsesség átadható. Sok öröm, sok nehézség, sok újrakezdés, sok csendes felismerés sűrűsödik össze benne. Az élet minden területén van tanulnivaló, mégis van egy tudás, amely minden más fölé ér: a szeretet gyakorlata. A figyelem. Az, hogy a mindennapokban hogyan marad ember az ember, akkor is, amikor fáradt, amikor siet, amikor tele van a feje, és könnyebb volna elfordulni.
A lexikális tudás megszerezhető. Iskolában, könyvekből, tanfolyamokon, önállóan. Nyelvek, képletek, dátumok, szabályok – mind fontosak, mégis csak az elme területei. Az élet azonban nem vizsgafeladat. Az élet döntésekből, helyzetekből, kapcsolatokból áll. Abból, hogyan szól valaki a másikhoz. Hogyan kér elnézést. Hogyan vállalja a hibáját. Hogyan áll fel, amikor elbukik. Hogyan…
Tovább olvasom…
Írta:
Tasi83
📅 2026. 01. 16. 03:43
Családi dráma
❤️ 1
👁️ 9
Negyven év körüli, frissen borotvált, márkás öltönyt, nyakkendőt és fekete télikabátot viselő férfi kötözte be terepjáró típusú autójába gondosan ingbe, nadrágba öltöztetett, hat év körüli kisfiát.
– Apu? Hova megyünk? – kérdezte kíváncsiskodva, izgatottsággal kisegérhangjában a kisgyerek.
– Most meglátogatunk egy nagyon kedves idős bácsit az egyik öregek otthonában! Nem lesz semmi baj! – adta meg a választ, és kicsit még el is hitte, hogy igaza lehet.
– Apu?
– Tessék, Balázs? Valami baj van?! Rosszul érzed magad?!
– Kicsit félek az idegen bácsiktól és néniktől… – jegyezte meg óvatosan a gyerek, mint aki máris attól tart, hogy valami hiba fog történni, amit nem tud helyrehozni.
– Megígérem neked, hogy nem lesz semmi baj! Meglátod, egy újabb kalanddal több az életedben! – igyekezett…
Tovább olvasom…
Írta:
Tasi83
📅 2026. 01. 11. 03:59
Dráma
❤️ 1
👁️ 12
A Kőbánya-kispesti metróállomás valóságos csillogó-villogó ünnepi kavalkádba öltözött. Mintha egy hatalmas, örökkétartó ünnepséget akartak volna szervezni számára. Persze eltekintve attól a groteszk, nonszensz valóságtól, mely leginkább az elgórált szemetes- és chipszes zacskókban, az ingyen főtt ételért kígyózó sort álló hajléktalanokban mutatkozott meg.
Angélát már csak egy hajszál választotta el az eredményesnek nevezhető érettségi vizsgahéttől, amikor is társadalmi munkát is kellett vállalnia, mert egy felsőbb vezető ezt kitalálta.
A folyamatosan lázadó kamasz lánynak ez csöppet sem tetszett. Elvégre ha valaki érettségire készül nagy gőzerővel, akkor a legkevésbé sem fogja érdekelni a kötelezően előírt társadalmi, szociális munkavállalások száma, melyek persze kötelező érvénnyel…
Tovább olvasom…
Írta:
Krivák-Móricz Ilona
📅 2025. 12. 07. 11:11
Egyéb
❤️ 0
👁️ 12
A téma igen érdekes. A korom függvényében talán igen egyedien látom az életet. Sok mindent megéltem és tapasztaltam. Az életem kenyerének a javát már megettem, s hogy mennyi van még hátra, nem tudom. S ez így van jól.
Ezt az időt szeretném még tartalmasan megélni, felhasználni arra, hogy tudjak még alkotni. Ez a tevékenység segít abban, hogy még egy kicsit hasznosnak érezzem magamat. Az, hogy én is még valami értékeset tehetek le az asztalra.
A fizikális teljesítményem csekély, de amit még tudok tevékenykedni, azt megteszem a háztartásban. Segítem a nem velem élő felnőtt lányunkat abban, hogy a nagyon időigényes munkáját tudja teljesíteni.
Ezek mellett még mindig tanulok, napi szinten. Amit elém tesz az élet. A tanulás nagyon fontos, karban tartja az agyat és az elmét. Így nem…
Tovább olvasom…