Mi az élet a te szemszögedből?

A téma igen érdekes. A korom függvényében talán igen egyedien látom az életet. Sok mindent megéltem és tapasztaltam. Az életem kenyerének a javát már megettem, s hogy mennyi van még hátra, nem tudom. S ez így van jól.

Ezt az időt szeretném még tartalmasan megélni, felhasználni arra, hogy tudjak még alkotni. Ez a tevékenység segít abban, hogy még egy kicsit hasznosnak érezzem magamat. Az, hogy én is még valami értékeset tehetek le az asztalra.

A fizikális teljesítményem csekély, de amit még tudok tevékenykedni, azt megteszem a háztartásban. Segítem a nem velem élő felnőtt lányunkat abban, hogy a nagyon időigényes munkáját tudja teljesíteni.

Ezek mellett még mindig tanulok, napi szinten. Amit elém tesz az élet. A tanulás nagyon fontos, karban tartja az agyat és az elmét. Így nem érzem az öregedés tényét. A tudásommal remélem, még tudok segíteni a fiatalabb generációnak.

Foglalkoztat a jelenlegi, nem igazán nyugodt politikai helyzet a világban. (Az én korosztályom megélte idáig, hogy nem volt háború. Féltem a következő generációt emiatt.) Mi vár rájuk?

S itt van a klímahelyzet is. A folyamatos felmelegedés és ennek hozadéka: az aszály. Lesz-e, és mennyi élelmük?

Az infláció… Nagyon súlyos kérdés. Ahogy látom, családi összefogás kell a fennmaradáshoz. Segítenünk kell a fiatalokat ebben a kérdésben, ameddig erre anyagi lehetőségünk van.

Az én korosztályom a nulláról indult, talán amit mi teremtettünk, segíteni fogja a következő generációt.

Az életet nagyon logikusan kell felépíteni. Az életem során soha nem adatott meg a lazítás. Szerényen éltünk, és meggondolt döntéseket kellett hoznunk.

Viszont talpon maradtunk. Ez esetleg lehet egy jó példa a következő generációnak.