„Hópihe” – novellák címszó szerint

Írta: Clara Dar 📅 2026. 02. 23. 13:28 Mesés próza ❤️ 3 👁️ 16

Hópihe a macskánk középkorú, fehér cica volt. Azt hiszem, elég lusta macska. Szeretett a szobában pihengetni. Az biztos, hogy soha egy egeret sem fogott a háznál!
Anya és apa második nászútra utazott, anya szerint most volt rá pénzük. Engem a nagyi „gondjaira” bíztak, hogy vigyázzon rám. Nem igazán értettem, miért is vagyok én „gond” a nagyinak, miért is kell rám vigyáznia, hisz már harmadikos vagyok, és példás a magatartásom! A nagy készülődésben valahogy Hópihe kimaradt a „Mit is kell még tenni?” listánkról. Ott felejtettük a lakásban.
Később rájöttem, hogy ennek két oka is lehetett. Az egyik, hogy most is szép csendben szunyókált, fel sem tűnt senkinek, hogy ott van. A másik oka pedig, hogy egyszerűen elfelejtettük, de azt gondolom, hogy ez anya és apa dolga lett volna, hisz ők a…

Írta: Clara Dar 📅 2026. 02. 25. 13:58 Mesés próza ❤️ 3 👁️ 18

A Macsak-rom után Hópihe is Elza nagyiékhoz került. Pali papa elég ideges volt, és ezt tudomására hozta szegény nagymamának is. Folyton ezt mondogatta:
– Nem elég, hogy a gyereket itthon hagyták a hóbortos második nászút miatt a kedves lányodék, most még itt a macska is!
Nagyi türelmes volt, engem is nyugtatgatott:
– Ne is törődj nagyapáddal kincsem, hóbortos vénember, majd megunja és abbahagyja.
Valóban nagyapa feltűnően csendes lett a következő napokban. Hópihe úgyszintén. Igen, a mi kis kedves, igencsak lusti Hópihe cicánk, naphosszat ott durmolt az öreg fotelben az én dédnagyim párnáján. Láttam, fél szemét mindig nagypapán tartotta, mert szerintem nem bízott benne. De azt is láttam, hogy nagyapa pedig a cicát figyeli. Mindig úgy tett, mintha nem érdekelné, de le sem vette a szemét…

Írta: Clara Dar 📅 2026. 02. 26. 08:52 Mesés próza ❤️ 2 👁️ 10

Két nap múlva megérkezett anya és apa is az olyannyira vágyott, és nagyon jól sikerült második nászútról. Szemmel látható volt rajtuk a változás: kipihentnek látszottak, vidám volt az arcuk, leültek beszélgetni nagyiékkal, és még bőven maradt idejük rám is.
Az ajándékokat, amelyeket anya és apa hozott, örömmel bontogattuk Elza mamával és Pali papával együtt. Drága szüleim véleménye szerint minden egyes ajándék megvásárlását alaposan megfontolták. Hát nem is tudom! Mit fog kezdeni nagyapa egy olyan hasznos dologgal, mint a törzsi sámán dob, vagy a nagyi, aki egy nagyon kényelmes kígyóbiztos túracipőt kapott? Hallottam nagyapát a konyhában, mikor azt mondja nagyinak:
– Ne törődj vele Elzám, majd levisszük a garázsba! Annak örüljünk, hogy egyáltalán gondoltak ránk!
– Mondasz valamit…

Írta: Clara Dar 📅 2026. 02. 27. 10:14 Mesés próza ❤️ 2 👁️ 11

A másnap reggel is ugyan olyan volt, mint a többi. Mindenki rohant, én is mentem a suliba, de előtte Hópihének a tálkájába tettem kedvenc reggelijét: tejbe áztatott zsemlét, egy kis mézzel és müzlivel, ezt nagyon imádja. El is feledkeztünk az ablakokról.
Hópihe egyedül volt a lakásban, megreggelizett. Utána mancsát nyalogatta, dörzsölgette még mindig álmos szemeit, majd fehér szőrbundáját is rendbe tette, elégedetten nyújtózott és miákolt egy nagyot. Szobáról szobára végigjárta a lakást, erősen gondolkodott.
Fergeteges ötlete támadt, mikor felugrott a nyitott ablakba, hogy kinézzen, mi újság a környéken ma reggel.
Ez az! Először nyelvével össze-vissza nyaldosta az ablaküvegeket. Berohant a fürdőbe, anya puderes dobozának tartalmát a földre borította, jó alaposan belenyomkodta…

Írta: Clara Dar 📅 2026. 02. 28. 13:40 Mesés próza ❤️ 3 👁️ 16

Alig vártam már az őszi szünetet. Két dolog miatt: először is nem kellett egy hétig iskolába menni, és a legjobb, hogy anyáék szabadságon lesznek. A nagyiékkal együtt elutaztunk Csongrádra a Tisza partjára. Volt ott egy régi kis halásztanyája a nagypapa gyerekkori barátjának, szívesen láttak bennünket.
Izgatottan készülődtünk, most Hópihét sem felejtettük el, neki is külön csomagoltuk a kedvenc dolgait, hogy otthon érezze magát. Az előzőkből tanulva, most mindenre alaposan odafigyeltünk. Rendbe is ment minden. Három óra autózás után megérkeztünk végre! Hópihe a tőle megszokott módon teljes nyugalomban aludt az úton. Hatalmasat ásított, miákolt egyet, mikor kiszálltunk a kocsiból. A halásztanya egy kis bekerített telken állt. Közelebb, távolabb ugyanolyan kis horgászkalyibák voltak végig…

Írta: Magdus Melinda 📅 2026. 03. 05. 06:29 Igaz történet ❤️ 1 👁️ 29

A hajnali égbolton a felhők mögül kukucskált a telihold. Elragadó látvány volt annak a szerencsésnek, aki ezt láthatta. Néhány eltévedt hópihe keringett csupán a levegőben, ám az is lehet, hogy csak az almafáról pottyant le, mert nem érezte ott jól magát. Manapság már csodaszámba megy, ha havazik télen. Ezen az éjjelen csoda történt. Pár centis friss hó borította reggelre az udvart, a kertet és mindent, amerre csak a szem ellátott.

Márti arra ébredt, hogy kedvenc háziállata, Zebi, a kis csivava, körmeivel kaparászta az ajtót. Ily módon szokott jelezni, ha sürgős dolga volna odakint. Alig múlt el hajnali négy óra. A gazdinak nehezére esett kikászálódnia a meleg takaró alól. De mivel kutyusa még nem tanulta meg kinyitni az ajtót, így nem tehetett mást. Álmosan magára kapta köntösét és…

Írta: Magdus Melinda 📅 2026. 03. 07. 06:54 Élet ❤️ 4 👁️ 26

November elején ritkán süllyed fagypont alá a levegő hőmérséklete, de akkoriban néhány hópihe formájában kaptak korai ízelítőt a földlakók a közelgő télből. Szomorkás, rideg napok követték egymást. Azonban nemcsak a kinti időjárás miatt volt borongós hangulata Annának. Lánya miatt búslakodott. Majdnem felemésztette az a tudat, hogy a még gyermekkorú Nórácskája szíve alatt hordta első magzatát. Három hete őrizték ezt a titkot lányával és az alig nagykorú apajelölttel együtt.

A napok gyorsan váltották egymást. Hamarosan fel kellett fedniük titkukat a család többi tagja előtt is, mivel, ha ezt nem teszik, akkor is nyilvánvalóvá válik Nóra testalkatának változásából. Igen ám, de komoly fejtörést okozott, hogy hogyan mondják el a kissé mogorva nagypapajelöltnek a terhesség tényét. Több…