Írta:
Aurora Amelia Joplin
📅 2025. 08. 21. 14:13
Humor
❤️ 2
👁️ 114
– Mi van a zongorán, Marika néni? – kérdezte Pista, miközben a nappali ajtajában megállt, és körbesandított a könyvekkel teli, napfényben úszó szobában, ahol a levegőben kávé illata szállt.
– Egy tyúktojás.
– Tyúktojás? Zongorán? Ez új művészeti irányzat?
– Hát igen, fiam, a tyúk is művészlélek. Tegnap hallgatta, ahogy játszom a „Holdfény szonátát”, aztán felugrott a zongorára, és ott pottyantotta el.
– Ez már inkább „Tojásfény szonáta” – vigyorgott Pista szélesen.
Marika néni bólintott, ujjai finoman játszottak a billentyűkön.
– És képzeld, azóta a tyúk minden reggel itt vár, hogy játsszak.
– Akkor az a tyúk… zongorista?
– Nem, inkább kritikus. Ha hamisan ütöm, nem tojik, csak felháborodva kotkodácsol.
Tovább olvasom…
Írta:
Garami Nelli
📅 2026. 02. 12. 16:49
Humor
❤️ 3
👁️ 31
Mini-szösszenet – gyerekkori emlékeim egyike...
Nagyon régen történt, majdnem fél évszázada... Édesanyámmal négyesben bevásárolni mentünk: anyu, a két hugicám meg én. Betértünk a játéküzletbe is. Pontosabban: megrohamoztuk a boltot. Mintha csak valaki azt kiáltotta volna: rohamra fel! Mi, a két idősebb lány, hamar kiválasztottuk magunknak a nekünk tetsző játékot. Most a legfiatalabb húgom, Évike volt a soron. Az elárusítónő leemelt a polcról egy Barbie-féle, pislogó szemű, szőke hajú babát, és Évike kezébe nyomta. A húgom ránézett a babára, és a következő szavak kíséretében: "Nekem ez a csöcsös nem kell!" – földhöz vágta a babát. Gyorsan felvettem a földről szegényt, de sajnos komoly sérülés érte: az egyik szeme csukva maradt, olyan kancsalka lett. Mit volt mit tenni, anyukám kénytelen…
Tovább olvasom…
Írta:
Krivák-Móricz Ilona
📅 2025. 11. 30. 14:32
Mikulás
❤️ 0
👁️ 15
A 70-es években G-ban dolgoztam Budán, a Fehérvári úton. A vállalaton belül 4.500-an szorgoskodtunk, és kb. 800 fő nem fizikai állományú dolgozó volt, köztük sok szerkesztő és tervezőmérnök is.
Közeledett december és Miklós napja.
Mivel volt saját óvodánk és bölcsődénk, elhatároztuk, hogy mi oldjuk meg a srácoknak a Mikulás-ünnepséget. Férfiember volt bőven :-) még a fiatalok közt is. Kerestünk egy fiatal férfit, akinek volt saját eredeti szakálla. Sanyi ideális Mikulásnak ígérkezett. Csupán ez a dús fekete szakáll volt a probléma.
Az egyik lány kitalálta, hogy a dekorációból hoz ezüstszínű spray-t, és azzal szépen befújjuk a dús szakállat. Csodás ezüst-szürke csodát kaptunk.
Miközben mi serényen készülődtünk, addig az óvoda is – Magdi nénivel, Irénke nénivel és a srácokkal…
Tovább olvasom…