Írta:
Szabó László István
📅 2026. 02. 21. 20:39
Ironikus
❤️ 0
👁️ 13
Egyszer az erdőn túl, ahol még a madarak is térden állva isszák a vizet, valamikor réges-régen, amikor még a keréknyomból is lehetett inni, gémeskút állt minden udvaron, akkoriban nekem is szép barna hajam volt, mint nektek, amikor még a falu végén az akasztóhegy nem volt olyan meredek, na akkoriban történt velem meg ez a furcsa eset. A szegény ember mindig vigyázott a jószágra, mert kevés volt neki. Édesanyám tyúkjait egy kackiás kokré őrizte és kergette naphosszat az udvaron, persze néha engem is megkergetett. A hátsó udvaron a tyúkok gyakran ültek fel a kecskebakra kotyogni. Megkérdeztem Édes-anyámat, miért kergeti a tyúkokat, csak annyit felelt, játszanak, mert szerettek kergetőzni, persze én megértettem, mert mi is nagyon szerettünk fogócskázni. Egyszer a kakas belelépett egy ledecia…
Tovább olvasom…
Írta:
Láng Attila D.
📅 2025. 12. 20. 20:13
Humor
❤️ 0
👁️ 10
Kakas harsan, hajnal hasad. A szalmakazalban hat macska csapatban alszanak. A kanyarban talpal a magas, nyalka, barna Magyar Antal alhadnagy. Van kardja, lampasza, bajsza, farka. Anna, az ara az almafa alatt. Aranyhaja van, angyalarca. Nagy darab sajtja, almahalma az asztalra rakva, vajas babbal, hallal. Antal nagy garral caplat, Anna arca bamba. Az asztal alatt agarak nyalakszanak.
– Baj van, Antal?
– Hartmann, az az aljas alak – vakkantja az alhadnagy, halat falva. – Sanyargat! Kanada, Ankara, Santa Barbara… hat nap alatt!
– Az anyja!
– Parancsba kaptam. Tavasszal hatvan napra Ramallahba rak, vagy maradtam csak alhadnagy.
– Tavasszal?! Azzal baj van, Antal, hasamban baba van!
Az alhadnagy abbahagyja, a halat az asztalra rakja, hallgat.
– Baba?…
– Aha… baba… tavaszra apa…
Tovább olvasom…