Írta:
Kurucz Árpád
📅 2026. 02. 28. 07:16
Élet
❤️ 6
👁️ 42
– Ügyes vagy! Csak így tovább, és holnap elmegyek veled a meccsre – mondta olyan hangsúllyal, mintha jutalomfalatot adna a kutyának.
– Nem szükséges. Színházba megyünk.
A lány ragyogó mosolya kissé megfakult. Ekkor érkezett Klára. Félénken biccentett, de nem jött közelebb.
Délután, szokás szerint egyedül ült a menzán, a lúzerasztalnál a szemetes mellett. Legnagyobb megdöbbenésére Dani telepedett mellé.
– Azt hittem a suliban para, ha szóba állsz a Madárijesztővel.
A fiú csak legyintett.
– Klára – ízlelgette a szót. – Nagymamanév. Lejárt a szavatossága.
– Kösz. Te aztán tudod, hogyan kell bókolni egy lánynak. Amúgy tényleg az. Anyám, a példaképe, Tolnay Klári után adta.
– Örülj, hogy nem Gobbi Hilda a példaképe – vigyorgott Dani.
– A Klára is gáz, de a Hilda lenne a vég.
Az…
Tovább olvasom…