Írta:
Az időtlen halkpont
📅 2026. 02. 01. 07:32
Spirituális
❤️ 1
👁️ 15
Te, kedves ember…
most emberi testben jársz, és ezt az időt utazásnak nevezed. Nem tévedsz. Az. Csak nem úgy, ahogyan egykor elképzelted. Ez nem gyors haladás, nem iránytűkkel és mérföldkövekkel. Inkább lassú belesimulás egy ritmusba, amely már jóval előtted létezett.
Ne feszítsd magad. Ülj le ide mellém egy pillanatra. Igen, ide. Az út szélére. Nem történik semmi baj attól, ha most nem haladsz tovább. Az utak nem sértődnek meg.
Érzem rajtad a keresést. Azt a csendes, kitartó mozgást benned, amely újra és újra kérdez, még akkor is, amikor kifelé már nem teszed. Ez a keresés nem hiba. Nem türelmetlenség. Ez annak a jele, hogy emlékszel valamire – még ha nem is tudnád megmondani, mire.
Vegyél egy lélegzetet.
Nem kell különlegesnek lennie.
Csak olyannak, amilyen most…
Tovább olvasom…
Írta:
Aurora Amelia Joplin
📅 2025. 11. 28. 00:52
Misztikus
❤️ 0
👁️ 17
A Mesternek egy csodálatos kertje volt. A rózsákat saját maga gondozta, mert számára a kertészkedés nem munka volt, hanem szertartás. Imádta a virágok illatát, és minden rózsatőhöz különleges figyelemmel nyúlt. Szeretettel metszetgette és ápolta őket, mintha minden egyes rózsa egy külön kis világ lett volna. Illatukban szinte fürdött, elmerülve a természet finom szépségében. A kertjében minden színű rózsa megtalálható volt, hiszen ő úgy tartotta, hogy minden árnyalat egyedi jelentést hordoz – a vörös a szenvedélyt, a fehér a tisztaságot, a sárga az örömöt, a lila pedig a misztériumot. Minden szín a maga pompájában ragyogott, mintha a nap sugarai különleges harmóniát játszottak volna a szirmokon.
Rejnád Mester különleges kapcsolatban állt a rózsáival. Nem csupán gondozta őket; képes…
Tovább olvasom…