Áprilishoz képest meglepően napsugaras, szinte vidám, nyárias meleg volt, amikor egy mackós termetű férfi úgy döntött, hogy taxiba száll, és beviteti magát a kórházba, mert imádott, egzotikus barátnője éppen a kilencedik hónapban volt, és persze el is folyt a magzatvize. Annyira frusztrált, izgulós, ideges volt, hogy jóformán azt sem tudta, mit kérdezett tőle az illető taxis, aki tagbaszakadt, marcona embernek tűnt, és a jobb szeme üvegből volt. Mint később kiderült, egy bulizós társaságot szállított éppen haza, amikor egy húszas éveiben járó siheder srác váratlanul kést rántott, és bár megpróbálta előbb jobb belátásra bírni, később önvédelem címen leszerelni, az adott fiatal srác lazán és egyszerűen kiszúrta a taxis jobb szemét, és mire a sürgősségi osztályon sorra került…Tovább olvasom…
Kellemes vasárnap reggel volt. Hétágra sütött a nap sugara, a tavasz illata átölelt szívet, lelket. Megkondult az öreg templom nagy harangja, csak úgy zúgott levegőt hasítva, mintha jelezne, külön jelezne valamit. Márpedig azt mindenki tudta, hogy a harmadik harangszót követve kezdődik az istentisztelet a templomban. Valakinek mégis a harangszó mást, mást is jelentett. Valami újat. Valami ismeretlent, egy kezdetet vagy egy véget. Mérgesen megcsörgött a telefon az irodában. A diszpécser fogadta a hívást, papírt, tollat vett elő, és úgy tett, mint én, amikor le akarok valamit jegyezni, le akarom gondolataim írni, nem tudok tovább várni. Azonnal le kell írni, hogy egy szó se vesszen el. Szinte kényszerítenek a sorra váró gondolatok, és miután az írást még át sem olvastam, már megnyugvást…Tovább olvasom…
Még a napját is tudom, amikor újból felbukkant kis családunk életében Mici néni. Olyan volt, mintha ––legalábbis –, egy Csehov, vagy éppen egy Dürennmatt-féle novellából bukkant volna elő. Volt benne valami megmagyarázhatatlan, és tán egyszersmind különös, különleges, kirívó, és kissé ellenséges tartás, mely többségében csupán csak az igazán nagy formátumú, híres-hírhedett emberekre jellemző. Mivel gyerek voltam még, így nem is igazán sikeredett később sem kibogoznom, hogy vajon a mi szeretve tisztelt, és persze nagyrabecsült Mici nénikénk valójában kinek lehet a leszármazottja, és egyáltalán milyen rokonsági terminólogia is állhat fenn családunk kevésbé látogatott rokoni szálai között. Pedáns eleganciával igyekezett közlekedni. Ez az elegancia, mintha a régi századfordulós…Tovább olvasom…
16+ – A mű korhatáros tartalmat tartalmaz.
A férfi beszállt egy taxiba. Általában legalább háromszor-négyszer is átgondolta, mielőtt megtett volna bármit is; kezdve a nyakkendő megkötésén át egészen a havi számlák befizetéséig. Számára minden esetben a legfontosabb szempont a kíméletlen takarékoskodás volt. Elvégre nem is lehetett hibáztatni egy olyan világban, amely alapvetően az anyagi érdekeknek rendeli alá az egyéni személyiség létszükségleteit. A vezető kissé marcona, barátságtalan szőrmók volt. Talán előző életében bokszoló vagy éppen kidobó ember lehetett egy felkapottabb kaszinóban vagy luxusszórakozóhelyen. Talán, ha Hollywoodban lennének, egy producer még fel is figyelne őstehetségére. Nagy medvemancs kezével az anyósülésre mutatott, de a férfi szigorúan ragaszkodott hozzá, hogy inkább a hátsó ülésre üljön. – Hátul jobb…Tovább olvasom…
Mint a vad, ami éppen észleli, hogy közeleg a veszély, oly riadtan fordította fejét az ablak felé. Kár volt. Feje olyan ütemesen hasogatni kezdett, mint ahogy a favágók szokták a méretes rönköket. Csak néhány pillanattal ezelőtt nyitotta ki szemét. Az ablakon át lágy fény szűrődött be, jelezve, hogy egy új nap kezdődik. – Tehát hazajutottam az éjjel – állapította meg, mikor ágyában találta magát. Ahogy megmozdult, gyomra is azonnal éreztette: a kelleténél jóval több pezsgővel kell megküzdenie. Na, de ilyen ez, ha az ember a kollégáival búcsúbulit tart, mert ott hagyja a munkahelyét. Amint azonban ezzel próbálta volna magát vigasztalni, máris ott termett a következő gondolat, ami szerint felelőtlenség volt ennyire kirúgni a hámból. Lassan felült az ágyában, majd a kis éjjeliszekrénye…Tovább olvasom…