„természet” – novellák címszó szerint

Írta: Norbert Farkas 📅 2026. 01. 06. 12:52 Élet ❤️ 0 👁️ 12

Néha egy látszólag apró és jelentéktelen gesztus valójában baromi mély tartalommal képes bírni, és többet tud jelenteni bármilyen mennyiségű pénznél, méregdrága ajándéknál vagy akár szép szónál. Van egy bizonyos tisztás, amelyet gyakran látogatok. Részben a természetközelség, még nagyobb részben pedig egy kedves négylábú miatt. A csehszlovák farkaskutya-féle kislány mosolya széles hét mérföldön az egyik legszebb abban az erdő keresztezte körzetben. A Jasmine nevet kapta, de nekem sokszor már csak Jazzy vagy Ezüstfarkas.

Egyszer ő és gazdája, Trevor a házunk előtt futottak, épp akkor, mikor a buszmegálló felé sétáltam. A kiskutya megközelített, és úgymond szerelem volt köztünk első látásra: ezredmásodpercek töredéke alatt jutottunk el odáig, hogy egész testével nekem dől, és arcom…

Írta: Fekete Ida Virág 📅 2025. 12. 30. 00:05 Élet ❤️ 0 👁️ 10

Az idősödő írónő Eva egy csendes nyári délután kis kosarát telepakolta finomságokkal, csokoládés keksszel, frissen lefőzött kávéval.
Csak úgy, mint ahogyan azt régen szokta,
mikor még együtt volt a férjével.

Francois már jó pár éve elhagyta.
Akkor azt hitte, a bánatba százszor belehal. A mentő hangos szirénázással száguldott vele a klinikára.
Szerencsére nem így történt, ezt is ki kellett bírnia.

Azóta viszont képtelen volt egyedül kijönni a folyópartra, ahol minden virág, fű és fa a szerelmük nyomát őrizte.
Most viszont hirtelen ötlettől vezérelve elhatározta, hogy végigsétál az ösvényen, ahol valamikor kézen fogva, szerelmesen andalogtak.
Leszámol a múlttal, és elbúcsúzik végre a fájdalmas emlékektől és csalódásoktól.

Csokorba szedte a nyári vadvirágokat, pont olyanokat…

Írta: Kendi 📅 2025. 11. 23. 10:54 Lírikus ❤️ 1 👁️ 26

A róka úgy emelte az orrát az ég felé, mintha egy titkos imát mondana el, olyat, amit csak az erdő ért meg. A hajnal fénye még alig derengett, a levegőben pedig ott vibrált a télből ébredő természet visszafojtott lélegzete. A fűszálak közt harmat csillogott, s a világ egy pillanatra olyan volt, mintha megállt volna.

És akkor megérkezett a pillangó.

Törékeny szárnyain a fény úgy táncolt, mint egy rég feledett dallam. Óvatosan ereszkedett le, mintha pontosan tudná, hova kell érkeznie: a róka puha orra hegyére, egy olyan helyre, ahol az álom és a valóság találkozik.

A róka nem mozdult, mintha tudta volna, hogy az ilyen pillanatok nem sokáig maradnak velünk. Csak figyelte a kicsiny lényt, aki békét hozott az ébredő erdő zajába. Talán nem is értette, miért olyan fontos ez. Talán csak…

Írta: Iochom Zsolt 📅 2025. 11. 05. 11:09 Önismereti ❤️ 0 👁️ 43

Zeteváralján az erdő szélén, ahol a fény arany csíkokban szűrődik át a lombokon, különös csoda rejtőzik. A szarvasok békésen pihennek a puha avaron, de köztük van egy, akinek fehér bundája, akár a frissen hullott hó. A fehér szarvas nem csupán állat – ő a legendák hírnöke, a világok közti kapu őrzője.
A régiek úgy tartották, hogy aki meglátja, annak megváltozik az élete. Nem azért, mert a szarvas bármit adna vagy elvenne, hanem mert tükröt tart a szívnek. Aki tiszta szándékkal figyeli, békét talál. Aki kapzsisággal közeledik, csak a saját ürességét látja benne.
Ma egy vándor érkezett az erdőbe. Megfáradt, tele volt kérdésekkel és veszteségekkel. Amikor megpillantotta a fehér csodaszarvast, nem mert közelebb lépni. Csak ült a távolból, és nézte. A szarvas szemeiben nem volt félelem, sem…