Hópehely varázsa

Kollár Kornélia

Kollár Kornélia: Hópehely varázsa című vers illusztrációja a Múzsák Könyvtárában

Forrás: Múzsák Könyvtára

Kint állok az utcán, gyermekem várom haza,
Kinyújtom tenyerem, egy hópehely landol rajta.
Gondolataim szárnyalni kezdenek,
Akárcsak ez az apró hópehely.

Álltam én már hasonlóképp,
mikor fiatal voltam még.
Talpig overállban, kesztyűben,sapkában.

Milyen szép kort éltünk akkor,
Apukámmal rohantunk mikor jött a nagy hó.
A hóemberépítés mesterével
készült az az évi hóember.

Milyen szép emlékek,
Sorakoznak nyomban elém,
Pedig csak egy friss hópihe
Olvadozik az ember tenyerén.

Vidám perceket,
mosolyt és nevetéseket
idéz ez a csepp pehely,
Ebben a kellemes hidegben.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.

Jelentkezz be, hogy hozzászólhass a vershez!