Karácsonyi csoda

Állok magamban,
A hófödte tájon,
Megjelenik három csillag,
A láthatáron.

Kémlelem, hisz ragyognak nagyon,
Milyen jelenség ez vajon?
Egyik közelebb ér, mintha csak zuhanna,
Kérdem én, álmodom vagy káprázat?

Múlt karácsony csillaga odasuhan mellém,
Eszembe juttatja gyermekkorom ünnepeit.
Guba, káposzta, fények,
Karácsonyfa és szép emlékek.

Elém idézete a karácsonyi hagyományokat,
Majd tovább is suhant nyomban.
Mellém szegődött egy újabb csillag,
De már tudom, ez nem káprázat.

Magával hozta a jelen bánatát,
Egyből eszembe jutott elhunyt Édesapám.
Vajon, hogy élem túl az idei ünnepet?
A csillag erre egyből tovalebbent.

Szerencsére egyből érkezett,
A következő jelenet.
A harmadik csillag hozta a reményt,
A jövő karácsony reményteli képzetét.

Örömet, boldogságot, fenyőillatot látok,
Csillagszórót, családot és mindenféle nyalánkságot.
Ezek szerint boldog lesz az ünnep,
Nyoma sem lesz semmiféle könnynek.

E csodás égi jelenetet,
Elmerjem mesélni?
Mire ezt kigondoltam,
A csillagok eltűntek nyomban.

Kívánom minden egyes embernek,
Karácsonykor költözzön szívében szeretet.
Pár napra ne kísérje életét a bánat,
Annak kik Békés, Boldog karácsonyt várnak.

Hozzászólások

Még nincs hozzászólás.